KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/szeptember
POSTA
• Veress József: Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”
• Harmat György: Filmek és mozik
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmföldrajz Moszkva

• Dobai Péter: Oberst Alfred Redl
• Dobai Péter: Redl ezredes Részletek az irodalmi forgatókönyvből
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Trosin Alekszandr: A „hibbantak” dicsérete Tollvonások rezo Gabriadze arcképéhez

• Mezei András: Nemcsak Svájcban vannak Biglerek A csónak megtelt
• Takács Ferenc: Betegek, bolondok, magatehetetlenek Britannia Gyógyintézet
• Lukácsy Sándor: Szalma és csiriz Elcserélt szerelem
• Csantavéri Júlia: Tóparti történetek Vízipók-Csodapók
• Kézdi-Kovács Zsolt: Tiszta tekintet Közelítés Midzogucsi Kendzsihez
• N. N.: Midzogucsi Kendzsi a Magyar Televízióban bemutatott filmjei
• Kovács András Bálint: A gépfallosz és a kisember Párbaj. Változatok egy többértelmű allegóriára
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: Vidéki színészek
• Kulcsár Mária: Tűtorony
• Lalík Sándor: Eltűntek az élők közül
• Farkas Miklós: Gyilkos bolygó
• Lalík Sándor: Oktalan áldozatok
• Soós Péter: A néma front
• Ardai Zoltán: Tengerszem
• Lalík Sándor: Vigyázz, jön a vizit!
• Lajta Gábor: A festő felesége
• Kulcsár Mária: Álmodozás
• Vanicsek Péter: Feketepiac
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: A szegény tévé
• Bársony Éva: A felkiáltójel emberei Beszélgetés Radványi Dezsővel, a Dokumentumfilm Szerkesztőség vezetőjével
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A divatfotótól a filmrendezésig

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feketepiac

Vanicsek Péter

 

A rendező olyan nagyszerűen él a késleltetett expozíció eszközével, hogy már-már a finisbe fordulunk, amikor először kezdjük kapisgálni, miről is szól a film valójában.

A második világháború már a vége felé jár, amikor a könnyen sebesült Szása hazatér kipihenni sérülését. A hátországban burjánzó feketepiaccal és a kisstílű csalókkal találkozik. Sérült karja nem akadályozza meg abban, hogy egy piaci verekedés során alaposan helyben ne hagyjon néhány csirkefogót. Így lesz eastern-hős a javából!

Ezután következik Szása botlása: a közeli állomáson garázdálkodó tolvajbandától ellop egy zsák rizst és eladja. A lejtőn – látszólag – nincs megállás, barátja és apja szemrehányásai leperegnek róla. Nagyszabású akcióba kezd: megzsarolja a feketepiac egyik központi figuráját. Ám csakhamar megtudjuk: ezt már a helyi hatóságok beleegyezésével teszi. Sikerül csapdába ejteni a tolvajokat, csak a szellemi vezér siklik ki a rendőrség karjai közül. Ám Szása – természetesen egymaga – nyomába ered, majd Charles Bronsont is megszégyenítő pisztolypárbajban legyőzi a nem kevésbé elszánt bűnözőt.

E történet módot ad a rendezőnek, hogy a háború utáni ország társadalmi-gazdasági helyzetét bemutassa. De valójában nem erre törekszik, inkább a westernbe oltott krimi szálait szövögeti, azok minden mesterkéltségével, álkonfliktusával, szuperhőseivel és sarkosan jó–rossz figuráival. A nehézkes indulás és néhány felesleges tiszteletkör ellenére azonban a maga műfajában fogyasztható, izgalmas ez a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6901