KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Yona, a pingvinek királynője

Teszár Dávid

Yona Yona Pengin – japán, 2010. Rendezte: Rintaro. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 84 perc.

Az anime-állatvilág megvetett faja a pingvin, ekként a pingvines animék szerelmesei elismerő csettintés mellett csaphatják hozzá kollekciójukhoz e kedves gyermekmesét. A Yona, a pingvinek királynője elkerüli mind a komikus (Manmaru the Ninja Penguin), mind pedig tragikus (Penguin’s Memory) pingvin-vonalat, helyette egy szabályos nevelődési történetet mutat be egy pingvinmániás kislánnyal a főszerepben, aki esténként az elhunyt édesapja által készített pingvinjelmezben futkorássza körbe szülővárosa utcáit. Az Alice Csodaországbanhoz hasonlóan egy furcsa teremtményekkel benépesített világban találja magát az aprócska főhősnő, ahol a koboldok próféciája szerint egy repülésre képtelen madár fog végezni a mindenki életét megkeserítő, gonosz varázslóval. A repülés központi motívuma és a kisiskolás fruska szerepeltetése Miyazaki munkáit juttathatja eszünkbe, a párhuzamok azonban itt véget is érnek, ugyanis az idén hetven esztendős, az iparban ugyancsak legendásnak számító Rintaro (Galaxy Express 999, Metropolisz) meséje korántsem olyan gazdagon rétegzett, mint Miyazaki művei. A felnőtt közönség további bánatára a Yona tartózkodik az amerikai animációs stúdiók családi rajzfilmjeiben előszeretettel alkalmazott megoldásoktól is (kizárólag a nagykorú családtagok által értelmezhető szövegközi utalások, mókás kikacsintások). Rintaro művének egyedüli érdekessége, hogy háromdimenziós animációt használ, elveti a fotórealizmust és megtartja a rajzfilmszerű, kerekded, bájos karaktereket. Mindez a patinás életmű fényében csekély vigaszt jelent: a Yona nyugodt szívvel csupán a tíz év alatti korosztálynak ajánlható – a pingvines animék Aranypolgára továbbra is várat magára.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10593