Láttuk még

56 csepp vér

Vízer Balázs

56 csepp vér – magyar, 2007. Rendezte: Bokor Attila. Írta: Bokor Attila, Réz András és Horváth Péter. Kép: Szalai András. Zene: Mihály Tamás. Szereplők: Palcsó Tamás (Rómeo), Veres Mónika (Júlia), Miller Zoltán (Mercutio), Hoffman Mónika (Szvetlána), Alföldi Róbert (Aporius), Seress Zoltán (Herceg), Kaszás Attila (Lőrinc barát). Gyártó: Grantfilm Ltd. Forgalmazó: Hungarotop. 90 perc.

Az 56-os évforduló filmdömpingjét egy váratlan alkotás zárja, egy rockopera, pontosabban a Papp László Sportarénában tavaly októberben előadott musical mozgóképes változata.

A monstre, 170 szereplőt mozgató előadást jelentős apparátussal vették fel, és ha az ember megszokja, hogy itt alapvetően színpadi előadásról van szó, akkor jól is mutat az összkép. Amit viszont nem lehet megszokni, az olcsó közhely, amelyre mindent építettek. A készítők, Bokor Attila rendező és a forgatókönyvet vele közösen jegyző Réz András boldogan közkincsnek és könnyedén kézre álló dramaturgiai eszköznek tekintette a jó öreg Rómeó és Júlia történetet, olyannyira, hogy a szereplők egy része reneszánsz jelmezben rohangálja végig a darabot – adott esetben dobtáras géppisztollyal a kezében. Ennek megfelelően van egy Júliánk (Veres Mónika), kinek apja ávós, és van egy Rómeónk (Palcsó Tamás), akinek kitelepített, rendszeridegen színész papája van – innen a jelmezek. Ők pont október 23-án este vetnek szemet egymásra a szovjet helyőrség bálján, ahova nyilván szabad bejárásuk van a rendszer ellenségeinek. Aztán megjönnek a hírek Pestről, Rómeó pedig a shakespeare-i koreográfiának engedelmeskedve és legjobb barátjának halálát megbosszulandó kénytelen megölni Júlia kékpaszományos bátyját – majd rövid boldogság után megérkeznek az orosz tankok.

Mindezt bizonyos Lőrinc pap (Kaszás Attila) meséli el, miközben saját, Alföldi Róbert által megszemélyesített lelkiismeretével vitázik – mintegy jelezve, hogy bizony, azóta sincs teljes társadalmi konszenzus ez ügyben. Ami nem működik történetként, az musicalként viszont elfogadható – leszámítva, hogy a forradalmat lebonyolító „fiatal suhancokat” javarészt pocakos, enyhén kopaszodó színészek játsszák. A dalok nem rosszak, az énekesek javarészt jók, főleg Veres Mónikát érdemes kiemelni, aki ráadásul a színpadon is jól tud mozogni – ellentétben a műfajban abszolút újonc Palcsó Tamással. Szóval 56 csepp vércsepp – popszabadság, rockszerelem!

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 58-59. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8990

Cikk értékelése:

szavazat: 1058 átlag: 5.49