KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 13. harcos

Varró Attila

 

Kerek háromszáz évvel Mohamed medinai futása után és közel egy évezreddel a PFSZ megalakulása előtt egy arab költő és donjuan, Ahmed Ibn Fahdian kalifája haragja elől kényszer-nagykövetként a zord északra menekül. A kegyvesztett udvari bárd egy emberevő szörny elpusztítására szerveződött viking elit-osztag fogságába esik, majd egy baljóslat folytán 13. harcosként csatlakoznia kell a bárdolatlan, piszkos tizenkettőhöz. A különítmény a szokásos etnikai súrlódások ellenére (művelt mór a barbárok között) lassan befogadja, és Fahdian a véres dzsihad végére nemcsak igazi harcossá, de személyes élményanyaggal rendelkező, ígéretes művésszé érik: Beowulf című hőskölteménye a germán kultúrkör halhatatlan kordokumentummá vált. Hiába, senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Amikor a Touchstone döntéshozói elolvasták az óangol eposz Michael Crichton-féle átértelmezésének (Halottevők) egyetlen soros szinopszisát – „Rejtélyes ragadozó a nomádok hordájában, aki drágán adja az életét” – érdekes módon John McTiernan neve ötlött először eszükbe. A stúdió választása első osztályú volt; managementje huszadrangú. Az elhúzódó előkészületek során a sztárgárda Banderasnyira zsugorodott (elveszítve a Buliwyf szerepére kiszemelt Schwarzeneggert), a kínkeserves kanadai forgatás alatt a stáb elfogyasztotta a statisztéria egy részét (ami látható is a tömegjeleneteken), a kész film pedig forgalmazási egyeztetések miatt egy évet pihent érckoporsójában. Ennyi késés után nem csoda, hogy a 13. harcos úgy néz ki, mintha harminc éve készült volna – Allahnak hála. Szemben a klasszikus kalandfilmek felpörgetett mai remake-jeivel (Robin Hood, Zorro, Nemo kapitány) McTiernan filmje visszatérés a hagyományos, méltóságteljes történetmeséléshez, amely – szükségtelen szerelmi szálak vagy komikus kitérők nélkül – feltartóztathatatlanul halad a valószerűen sivár végkifejlet felé: a csata befejeztével a hősök szétszélednek, a halotti máglyák leégnek, a krónikás pedig hozzálát egy sikergyanús forgatókönyvhöz az egy millenniummal későbbi új barbárok számára.

Elvégre ki Korán kel – aranyat lel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4611