KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az átok

Zsidai Péter

 

Nincs átok (curse), hanem kettőzött szellem-kísértés (a címben) – az ereszkedik Hill House-ra, rémület és flashek exponenciális örvényeként. Jaj nekünk, alvászavart, önkéntes csoport az ambiciózus doktor (ez nagyon jó, Liam Neeson a nyomorultak decens pszichiátere) tesztje alatt. Szabadíts meg a gonosztól hát bennünket, Nell, te gondoskodó, érzékeny, tündér-pipőke. Arcod, tekinteted elszánt, farmerbe bújsz, halvány kardigánba, a végső tettre készen. Szíved helyén, sorsod nem kerülöd meg, erkölcsi-spirituális rendet teremtesz magad körül, ha kell, a múlt vérét itatod, szűz életed adod évszázados halottaid üdvéért, úgy emelkedsz a mennyekbe. Ám addig kívánatosan sok viszontagság dől hőseinkre. Jan De Bont rendező, hátrahagyva holland újhullámos világlátását (Féktelenül 1-2., Twister), garantáltan a reszketés vermébe földel. A látvány ezúttal megfoszt józanságunktól. Térhajlítós, higany-elasztikus virtualitással, alakváltó szuperrealitással, teriomorfista terrorral bánt az organikus épület és még sokan mások. Oly fontosak ezek a praktikák – nem szólva a kompjuterizált hidraulikákról és a díszletesek odaadásáról -, ha kísértetház-miszticizmusban utazunk. A technika végre mind szebben megszállja a műfaj omladékait. Jól ismert, redukált terében valóban nem hagyatkozhatunk elbeszélői pozíciókra, szerény forgatókönyvvel is boldogulunk. Bármit odavethetünk prológusnak. Az igazi írói próba: mihamarabb az elhagyatott kastély láncai mögé telepítsük csapatunkat, kicsit bíbelődjünk a gonosz, sörényes nagybácsival. Kezdődhet a kivágós minta mentén a körkörös idegdarálás. Ilyen hűvös magvakat hoz nekünk az ősz. Remélhetjük-e, valóság és látomás végre elválik, s álmainkból riadó magunkat megszabadítja egy kedves teremtés simogatása?

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4609