KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rendőrsztori folytatódik

Tamás Amaryllis

 

Rend, szervezettség, fegyelem, még a legjelentéktelenebb részletekben is. A kantoni filozófus, harcművész, filmszínész, a néhai Bruce Lee valaha a hollywoodi filmstúdiók óraműpontosságát szerette volna producerként megvalósítani. A Harag ökle anyagi sikere után hozzá is kezdett az amerikai módszerek átültetéséhez az „amatőr” hongkongi filmgyártásba, hogy bebizonyíthassa képességeinek, határtalanságát. A harci művészetekben általa kreált virtuóz technikai megoldásoknak se szeri, se száma. A fáma szerint azonban – testet, lelket, szellemet igénybe vevő – titkos, jeet kune do harcművészete sem védte meg az – amerikaihoz és a szicíliaihoz hasonlóan rendkívüli befolyással bíró – hongkongi maffia alantasságától; halálához az ópiummaffiának volt köze. A rendőrsztori folytatódik profizmusa okán akár a Bruce Lee megálmodta követelményeknek is megfelel. A főszereplő Jackie Chan ugyanúgy kantoni filmszínész és ámulatba ejtő, univerzális technikákat elsajátított harcművész, ugyanaz a természetesség és hatékonyság jellemzi, mint megdicsőült elődjét. Az ifjú nyomozó, Chan, az apró sziget mára 5,5 millió lakosát képviselve magányos harcát vívja a könyörtelen hongkongi maffia, a korrupt és közönyös rendőrség ellen, – bámulatos naivitással, hatalmas életenergiával, legyőzhetetlen hősként. Úgy tűnik, ebben a harcban már nincsenek szabályok. A legfőbb törvény diadalmaskodik: az örök világ törvénye. Ez a taoista filozófia szerint annyit jelent: a „lágyság” és a „lazaság” képes lehet akár a „legkeményebbet” eltörni. Chan nyomozó is csak ebben bízhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4390