KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Wonder Boys

Köves Gábor

 

Előző filmje, a pontos stílus- és arányérzékkel készített Szigorúan bizalmas után Curtis Hanson egy újabb könyvpiaci sikert dolgozott át. James Ellroy nagyregénye után Claude Chabon munkája, a The Wonder Boys következett. Az Ellroy-regény adaptálásánál már sikerrel tesztelt tömörítő képességét latba vetve, Hanson ismét egy terebélyes tablót foglalt filmes keretbe. A beépített közönséggel rendelkező krimi-noir-hoz képest azonban egy alapjáratban jóval szerényebb létszámú publikumot vonzó világba, az amerikai campus mikroközösségének labirintusába kalauzolja a nézőt. Főhősünk, Grady középkorú tanár, zilált magánélettel, megélhetést biztosító egyetemi státusszal és egy befejezetlen nagyregénnyel. Alkotói válsága magánéleti válsággal is párosul: felesége elhagyja, szeretője (egyben főnöke felesége) bevallja, hogy gyereket vár tőle, csinos tanítványa megállás nélkül ostromolja, s megérkezik kiadója-szerkesztője is, aki mindenekelőtt egy befejezett sikerkönyvben érdekelt. A kavalkád közepette Grady és tanítványa, a zseni-gyanús James útjai is keresztezik egymást. A tanár-diák kapcsolat a hollywoodi toposzok gyöngyszeme, csábít, sőt majdhogynem kötelez a szentimentalizmusra, a vaskos moralizálásra. Azzal, hogy Hanson lemondott az ilyenkor szokásos bombasztikus fordulatokról, s helyette inkább a cinizmus és együttérzés párhuzamos ecsetvonásaival fest aprólékos képet hőseiről, az utóbbi idők egyik legszimpatikusabb hollywoodi produktumával állt elő. Hanson a Wonder Boys-szal az értelmet célzó szórakoztatás igen magas fokára jutott. Ha szereplőire nem vigyázna ennyire, ha nem anyáskodna túlzottan felettük és sorsuk felett, és nem vezetné el őket egészen a túlzott optimizmusba vesző befejezésig, kivételes filmet, egyszerre amerikait és szépségeset készített volna. Volt már rá példa.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3251