KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Sinkovits Imre (1928–2001)

• Lengyel László: Szabadlegény Jancsó 80
• Vidovszky György: Jancsó, a király Beszélgetés középiskolásokkal
• Mundruczó Kornél: Állatkerti mesék Jancsó 80
• Bikácsy Gergely: Mozilidérc Mándy mozija
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: A szépség rabjai Televízió: férfireklám
• Hammer Ferenc: Claudia Citroën Nők a tévéreklámban
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan kéz Beszélgetés Levendel Ádámmal
• N. N.: Az amerikai tévéreklám (1945–95)
CYBERVILÁG
• Sipos Júlia: A hálózott ember Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal
• Kriston László: e-demokráci@? Paradigmaváltás Hollywoodban – 2. rész
• Kriston László: Párhuzamok Könyvszakma – Filmipar
• Kömlődi Ferenc: Gépi balettek Robotrendezők

• Beregi Tamás: Monty-montázs Angol humor
• N. N.: Monty Python repülő CD-ROM-jai
• Karafiáth Judit: A megtalált Proust Az eltűnt idő filmjei
• Ardai Zoltán: Időnk Leával A fogolynő
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A kőkori szappanopera Pordenone

• Csont András: Egy brassói Párizsban Brassaï-kiállítás
FILMZENE
• Szőnyei Tamás: Sűrített idő Beszélgetés Szemző Tiborral
KRITIKA
• Csengery Kristóf: Bartók-kenyér Gyökerek
• Gelencsér Gábor: Mértékrend Zalán Vince: Gaál István krónikája
• Varró Attila: A kép ópiuma Rekviem egy álomért
• Takács Ferenc: T-modell Dr. T és a nők
• Báron György: A Szovjetunió magányos hőse Vorosilov mesterlövésze
LÁTTUK MÉG
• Pályi András: Pan Tadeusz
• Varró Attila: Tigris és Sárkány
• Csantavéri Júlia: Malena
• Köves Gábor: Wonder Boys
• Reményi József Tamás: Betty nővér
• Ádám Péter: A meztelen Maya
• Nevelős Zoltán: Billy Elliot
• Kis Anna: Anyegin
• Strausz László: Szívörvény
• Tamás Amaryllis: A jövő kezdete
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Temetés

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tigris és Sárkány

Varró Attila

 

A 90-es évek hajnalán tetőző kosztümös kung-fu/kalandfilm dömping idején csábító kihívást jelentett a neves Hong Kong-i filmművészek számára, hogy saját wuxia-darabbal bizonyítsák szakmai rátermettségüket és egyéni látásmódjukat a túltelített piacon. Miközben az elsővonalas akció újhullám vezéralakjai legendás népi hősök agyonkoptatott filmmeséibe leheltek új életet (Tsui Hark: Volt egyszer egy Kína, Ringo Lam: Lángoló menny), az európai nagyfesztiválok friss ígéretei rendszerint a természetfeletti elemekben bővelkedő shen gong szubzsánert részesítették előnyben: Ann Hui (A könyv és kard románca), Clara Law (A szerzetes) vagy Wong Kar-wai (Az idő hamvai) kísérletei azonban vitathatatlan művészi értékeik dacára nem fogalmazták újra az ősi műfajt, és jobbára visszhangtalanul tűntek el a mozipénztárak süllyesztőjében. Az évtized végén új jelentkező akadt a merész küldetésre, ezúttal az utolsó független kínai földdarabnak számító Tajvanról: a hollywoodi közelharcokban is bizonyító Ang Lee hat éves várakozás után végre megvalósíthatta régi álmát, és egy klasszikus wuxia-eposszal tért vissza mandarin gyökereihez.

A Wang Du-lu századfordulón írt regényciklusának közepéből kiragadott Tigris és sárkány igazi össznemzeti sztárparádét kínál a nemzetközi piac számára: míg Hong Kong hagyományait a műfaj veteránjának számító csodálatos Michelle Yeoh és az élete első kardforgató szerepét lenyűgöző magabiztossággal alakító Chow Yun-fat konfuciánus álompárja képviseli, ellenpontként az ifjú tajvani drámai színész, Chen Chang, illetve az új Gong Liként ünnepelt pekingi Zhang Ziyi formálja meg a Tao-kör egymásba olvadó őselemeit jelképező Tigrist és Sárkányt. A rangos színészgárda fajsúlyos alakítással hálálja meg a gazdag történet erőteljes karaktereit, miközben amatőr harcművészektől meglepő könnyedséggel táncolják végig a nélkülözhetetlen (valamint bravúrosan koreografált és fényképezett) wudan-légibaletteket. Lee azonban míves amerikai regényadaptációival (Jégvihar, A pokol lovasai) ellentétben ezúttal képtelen volt egységes történetbe foglalni a remekbeszabott epizódokat, a film közepébe iktatott terjengős flashback vagy a fogadóbeli komikus közjáték pedig csak tovább rontja az összképet.

A Tigris és sárkány a műfaj méltó belépője lehet a nyugati multiplexekbe, sőt az Oscar-mezőnyben is komoly eséllyel indulhat, de a wuxia még mindig vár a maga Vad bandájára. Talán Hu Hsziao-hsziennek majd sikerül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3249