KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Változások kora

Takács Ferenc

 

A Változások korával újabb képeskönyv került le a jelek szerint mostanában tömegtermelésben folyó kinemato-piktografikus retrózás futószalagjáról: ezúttal a XVII. századi angol történelem vonzóan-taszítóan érdekes, zavaros, felszabadult és züllött korszakáról, II. Károly király uralkodásáról, a Cromwell utáni időkről, a restauráció koráról látunk – reklámnyelvre váltva – „korhű történelmi-kulturális tablót”. Ez részben igaz is, hiszen a többnyire meleg barna színekkel dolgozó, s ezt csupán a szörnyűségek, például a londoni pestis bemutatásánál hidegebb kékekre és szürkékre cserélő kamera(ecset)kezelés nyomán elénk tárulnak a korszak vizuális jellegzetességei és ikonikus jegyei, mégpedig bőséggel és telítetten. Részben viszont nem igaz ez a tabló, vagy legalábbis hiányos: nem látjuk II. Károly züllött udvari költőit-íróit, Rochestert, Sedley-t, Buckinghamet, nem látjuk az újranyílt színházakat, színpadjaikon az első angol színésznőkkel, Neil Gwynnel, Anne Bracegirdle-lel, Elizabeth Barryvel, nem látjuk a király házi materialistáját, Thomas Hobbest sem, és még sorolhatnánk.

Hogy miért nem látjuk? Azért nem, mert a kitűnő Rose Tremain díjnyertes, és egész jó regényéből a forgatókönyv írója afféle modem orvosregény-limonádét rittyentett vissza a XVII. századba. Ezért a lezüllő, hivatását hátrahagyó, majd a körülmények és a szenvedés hatására erkölcsileg megkomolyodó és hivatásában felmagasztosuló Merivel doktor történetének közhelyes fordulataira megy el a drága idő, s kevesebb marad a „tablóra”. Bár, ami jut rá, igen gusztusosan és igazán jól van kihasználva; barokkosan gazdag a királyi udvar, érdekesek a Királyi Tudós Társaság műszerei és kísérleti eszközei, szörnyűek a nyílt sebek és élve rothadó betegek, rettenetes a londoni pestis, és minden piromániás álma, ahogy a várost elpusztító nagy tűzvész megjelenik a vásznon. Akad persze zavaró anakronizmus is a korhűségben: a tizenhetedik század alakjai mind mai amerikai fogászati-fogápolási reklámokat hordanak a szájukban. No persze fogászatilag is korhű mosolyok láttán a közönség alighanem kifordulna a nézőtérről...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1541