PapírmoziPapírmoziBatman új arcaiKránicz Bence
Mi a helyzet mostanában Batmannel? A múlhatatlanul népszerű
szuperhős tavaly volt 80 éves, és első pillantásra remekül van: jelenleg négy
saját sorozata fut, nem beszélve Supermannel közös kalandjairól, helytállásáról
az Igazság Ligájában, és vendégszerepléseiről a rokonok, barátok, ellenségek
saját lapjaiban, Batgirltől Harley Quinnig. Ám ha közelebbről vizsgáljuk e
roppant elfoglalt figurát, úgy tűnik, mintha Batman kutyaszorítóba került
volna. Az utóbbi évek sikeresebb történetei és a mozifilmek a borongós, komor
szuperhős képét szilárdították meg, így ma igen nehéz fiatalabbaknak szóló,
könnyed Batman-kalandot írni. Ilyesmivel próbálkozik Brian Michael Bendis a
remekül indult Batman: Universe-ben, a központi Batman sorozat azonban nehezebben találja a megfelelő hangnemet.
Legalábbis ez a tanulsága a magyarul olvasható két történetnek, amelyeket most egy
másik, önálló kötetben megjelent újdonsággal, a Fehér lovaggal együtt teszünk mérlegre.
A Batman címet viselő sorozatot 2016 óta Tom King írja, az utóbbi
évek ünnepelt és többszörösen díjazott szerzője. Annak idején éppen csak
elkezdett gyakornokoskodni a Marvelnél, mikor leomlottak az ikertornyok, King
pedig az írás helyett belépett a CIA kötelékébe, és csaknem másfél évtizeddel
később találta meg újra a helyét a képregényiparban. Múltja mintha a munkáiban
is ott kísértene: az Én vagyok Gotham
kis híján Batman halálával kezdődik, aki gondolkodás nélkül feláldozná magát
egy becsapódni készülő utasszállító repülő utasaiért. Hogy túléli, az két újonc
hősnek köszönhető, a folytatás aztán a már nevük alapján is gyanúsnak tűnő
Gotham és Gotham Girl hátterét deríti fel. A labilis idegrendszerű testvérpár
rákényszeríti Batmant, hogy értékelje újra saját szerepét Gotham városában, ám
ezen túl az új szereplők egyszerűen nem elég izgalmasak ahhoz, hogy valóban
érdekeljen a sorsuk. Zavarba ejtő, hogy milyen vérszomjasak – az egyik füzetben
helyet kapó tömeggyilkosság láttán az edzettebb olvasók is hátrahőkölhetnek.
Sokkal jobban sikerült King és
Mikel Janín rajzoló második története, az Én
vagyok a halálvágy, amely A sötét
lovag – Felemelkedés után újra jelentős Batman-gonosszá avanzsált Bane
visszatérését hozza. Bane immár nem Méreg, megszabadult a vérébe csepegtetett
vegyi anyagtól, amely emberfeletti erőt kölcsönzött neki, cserébe meg is
őrjítette. Most higgadtabb, de nem kevésbé veszélyes terroristának mutatkozik,
Batman pedig egész csapatot toboroz, hogy elbánjon vele. A történet főleg az
ügyesen összeválogatott szereplőgárda miatt működik – a Hasbeszélőt mindig öröm
látni –, és King itt közelít rá először a Macskanőre, akinek kulcsszerepet szán
saját Batman-futamában. Apróságnak tűnik, de a rajongókat bizonyára lelkesíti,
hogy a füzetes magyar kiadásban helyet kaptak Tim Sale lenyűgöző alternatív
borítói is.
A King-féle sorozat hangneme
tehát ingadozó, Sean Murphy Fehér lovagja
esetében viszont nincs kérdés: a durva és félelmetes Batman-verziót kapjuk,
Frank Miller klasszikusa, A sötét lovag
visszatér nyomdokain. Egy olyan szuperhőst, aki messzire sodródott a
védelemre szoruló kisemberektől, éppen ezért könnyű is ellene fordítani a
közhangulatot. Az már annál meglepőbb, hogy Joker lesz az, aki az Arkham elmegyógyintézetbe
juttatja Batmant, a pszichopata bűnöző ugyanis gyógyszeres kezelés alatt jó
útra tér, sőt képviselői helyre pályázik. Az író-rajzoló dicséretére válik,
hogy a hajmeresztő alapötletet hihetően bontja ki, ám kissé túlhangosítja az
aktuálpolitikai áthallásokat, társadalomkritikai hevületét az „egy százalék”
sűrű emlegetése nélkül is éreznénk. A Fehér
lovagnak ugyanakkor sikerül érdemben gazdagítania Batman és Joker
agyonelemzett viszonyát, és az is komoly fegyvertény, hogy Murphy
kompromisszumok nélkül, teljes szerzői szabadsággal szólhatott hozzá a
Batman-mítoszhoz. Mit nem adtak volna egy ilyen lehetőségért a Frank Millert
megelőző írónemzedékek!
Tom King – Mikel Janín: Batman 34–39. Színes, irkatűzött, füzetenként 48
oldal. Kiadó: Kingpin.
Sean Murphy: Batman – Fehér lovag. Színes, keményfedeles, 224 oldal.
Kiadó: Fumax.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
