KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos iramban

Varró Attila

 

Az autóversenyekről szóló tömegfilmek divatja néhány évvel azután kezdődött, hogy Hollywood elleste az olasz eposzoktól a kocsizás új truváját. A két nemzet közötti kocsiverseny kimenetele egyértelmű volt: az ókori filmek négylóerős szekerei eleve nem sok eséllyel rajtoltak a kaliforniai futószalagokról legördülő T-modellekkel szemben. A korai hajszafilmek száguldó kamerái 1918-tól lerohanták a versenypályákat, és a Wallace Reid nevével fémjelzett Roaring Roads széria önálló alműfajt indított hódító útjára. A race movie azonban hamar leszakadt az élvonalból, és a harmincas évektől a nagystúdiók B-sávjába szorult, majd tovább csúszott a Monogam, Republic és társai szegénysorába – legtermékenyebb korszaka pedig éppen az olcsó és könnyű kamerák elterjedése idején alakult AIP trash-műhelyéhez kötődik. A gyorsan felvirágzó cég első bemutatója az 1954-es The Fast and the Furious (Gyors és dühös) volt, egy ártatlanul körözött sofőrről, aki nemzetközi autóversenybe nevezve próbál átjutni a mexikói határon. A film rendezői székét az a Roger Corman osztotta meg a főszereplő John Irelanddel, aki a meglepő kasszasiker után közel húsz éven át az AIP frontembere, egyben több új-hollywoodi titán mecénása lett.

Amióta az ezredvégi Álomgyár felfedezte magának a trash bűnös örömeit, történetében először építve költséges szuperprodukciókat a sokáig lenézett fércművekre (lásd Verhoeven, Burton), csupán idő kérdése volt, mikor kerül elő a kedvenc kamasztémák parkolójából a jól bevált autóverseny-modell. A futamot egy 2000-es remake nyitotta A-kategóriás sztárcsapattal és jelentékeny sikerrel (Tolvajtempó), idei társa pedig szintén múltat idéz – igaz, csak címében. Rob Cohen The Fast and the Furiousában a gyors kocsik és macho sofőrjeik mellett nem sokat merít az AIP-eredetiből – kivéve persze az értékes alapfilozófiát. Egy tinifilm legyen tempós, hormondús, akció-orientált; hanyagolja a jellemeket és sztárokat néhány jellegzetes külsejű, ifjú tehetség (ez esetben Van Diesel és Michelle Rodriguez) kedvéért; ám ne feledkezzen meg a direkt erkölcsi üzenetről sem, hadd tanuljon az a gyerek. Az idáig számtalan szubzsánerrel kudarcot valló Cohen végre otthonosan mozog választott pályáján, és precízen betartja tehetsége sebességkorlátjait. Rutinos iparosmunkája pontosan olyan, mint a benne szereplő Hondák és Mitsubishik: agresszívan maximumig turbózott importcikk látványosra dukkózva és digitális kiegészítőkkel felszerelve, a Corman-féle felújított old-timerek helyett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3512