KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/április
ISZLÁM HÁLÓ
• Baski Sándor: Nem lehet kihúzni Arab twitter
DVD
• Tosoki Gyula: Eden Lake – Gyilkos kilátások
• Nagy V. Gergő: A furcsa srác
• Czirják Pál: Ismeri a szandi-mandit?
• Teszár Dávid: Yona, a pingvinek királynője
• Varga Zoltán: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
• Pápai Zsolt: A Mephisto-keringő
MOZI
• Alföldi Nóra: A gyerekek jól vannak
• Forgács Nóra Kinga: A HR-menedzser
• Vajda Judit: Kedves szomszéd
• Tüske Zsuzsanna: Hajszál híján úriember
• Sepsi László: Sorsügynökség
• Baski Sándor: A belgrádi fantom
• Pápai Zsolt: Eljő a napunk
• Kovács Kata: Ébredj velünk!
• Kovács Marcell: Ismeretlen férfi
• Parádi Orsolya: Anyát a Marsra
DVD
• Gelencsér Gábor: Az én XX. századom
ALIEN-MOZI
• Sepsi László: Valakik odafent Látogatók az űrből
MAGYAR TABU
• Bori Erzsébet: A velünk élő spicli Magyar ügynökfilmek
TÓTH ÉS TOTH
• Ruprech Dániel: A kétarcú rendező Tóth Endre // André de Toth
ALIEN-MOZI
• Varró Attila: Elidegenedés Testrablók az űrből
• Orosdy Dániel: Figyeld az eget! A sci-fi horror két klasszikusa
KRITIKA
• Kolozsi László: Békaperspektíva A zöld sárkány gyermekei
AUSZTRÁL FILM
• Zalán Márk: A kenguru ugrani készül Ausztrál új hullám
• Szalay Dorottya: A vágy motorja Jane Campion
KRITIKA
• Pálos Máté: Az elcsábított naplója Chloe – A kísértés iskolája
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel
FILMISKOLA: A ZENE
• Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába Alternatív összhangzattan
• Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag Így készül a filmzene
MAGYAR TABU
• Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog Új magyar film
TÓTH ÉS TOTH
• Sólyom András: Kalandtúra ’39 Varsói gyors
AUSZTRÁL FILM
• Szabó Ádám: Kertvárosi holttér David Michod Ausztráliája
ALIEN-MOZI
• Vajda Judit: Twilight Zone Pittacus Lore: A negyedik
ISZLÁM HÁLÓ
• Schreiber András: Perzsa cenzor A Panahi-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MOZI
• Varró Attila: A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög maga

Bérczes László

 

Még mielőtt elkezdeném és még mielőtt a flekk végére érve elfelejteném: ez egy jó mozi, majdhogynem jó film. Akár még akkor is meg lehet nézni, ha nem muszáj.

Még mielőtt a film főcíme megjelenne, letarolják az imádkozó ír apát. Főcím alatt belfasti utca, gyerekek, focizás. Főcím után két perccel IRA-ifjak bravúrosan vágott jelenetben Tőpárbajt folytatnak az angolokkal, utóbbiak főnöke alulról fényképezve. Főcím után öt perccel IRA-harcos (Brad Pitt) főszereplőt ígérő vonzerővel, szúrósan néz az amerikai vámhivatalnok szemébe, az szúrósan vissza, pecsét, ír ember meglátja New York-ot. Közeli kisvárosban befogadja őt egy igazi ír-amerikai család. Kisváros, nagy ház, családi idill; maga a béke szigete. Indul a férj (Harrison Ford) története: becsületes rendőrőrmester, piti ügyekkel. Autó- és óvszerlopások, családi csetepaték korrekt kezelése. Főcím után hét perccel nincsen tej otthon, férj el, ír fiú, miért ne, elkíséri, sör, biliárd, a két, nekünk szimpatikus férfi cinkosan összenéz. Egy percre rá ugyanez a fiú New York-i bárban rakétákra alkuszik tetves alakokkal, szabadidejében pedig hajót épít a kikötőben, minthogy hadihajóval megy majd vissza Belfastba. Rakéták és kondom, hadihajó és tej, gorillák és zabpehely. Főcím után harminchét perccel, amikor egy nő is belép a képbe, kábé a százötvenhatodik történetet indítja el a vérprofi Pakula. Mindezt továbbszőni, hurkolni, bogozni, majd ahogy mondani szokás: elvarrni – hát nem könnyű. Pakulának már-már sikerül, és az ember már-már elhiszi azt, amit a fiú már a film elején beígér: „ez egy ír történet”. De hát nem lehet büntetlenül átkelni az óceánon. Csűrés-csavarás-tocsogás, ez mégiscsak egy amerikai film. Csak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1642