KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Bori Erzsébet: Cigányutak Roma-dokumentum
• Örkény Antal: Cigány film vagy roma film? Dallastól a Nyóckerig
• Varró Szilvia: Romák a képernyőn Sötét hírek
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Táncórák és ütlegek Böszörményi és a cenzúra
• Muhi Klára: Hogy fut ki alólunk egy világ Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Hungler Tímea: Nem vagyunk szentek Beszélgetés Gárdos Péterrel

• Pápai Zsolt: Mozgókép-kalligráfia Martin Scorsese portréjához
• Kubiszyn Viktor: Bekattanva Taxisofőr
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Rémálom luxuskivitelben Sin City
• Kovács Marcell: Bűnös városok A Gotham–Sin City tengely
• Kubiszyn Viktor: A repülés művészete Galaxis útikalauz stopposoknak
• Köllő Killa: Címszavak a világmindenségből Útikalauz-változatok
TITANIC
• Varró Attila: Elveszett ártatlanság Titanic: anime a fedélzeten
• Vágvölgyi B. András: Ex Oriente: luxus

• Trosin Alekszandr: A gödörből Orosz filmipar
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A függetlenfilmezés diszkrét bája Székesfehérvár
DVD
• Gelencsér Gábor: Persona grata Bergman-filmek DVD-n

• Bíró Yvette: Bergman tánca Sarabande
KRITIKA
• Kolozsi László: Egészség-ügy Üvegfal
• Kárpáti György: Dupla dogma Még egy csók
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Pofonok földje
• Bori Erzsébet: Testvéred feleségét…
• Köves Gábor: A Richard Nixon-merénylet
• Földes András: Edukators
• Köves Gábor: Boogeyman
• Vajda Judit: Tangó és tulipán
• Vízer Balázs: Mennyei királyság
• Kárpáti György: Zöld határ
• Pápai Zsolt: Hitler titkárnője

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tangó és tulipán

Vajda Judit

 

A Tangó és tulipán többször is megviccel minket, miközben nézzük. A film olyan turistavígjátéknak indul, mint a Ha kedd van, akkor ez Belgium, majd a turistacsoportból egy figurát kiemelve az ő road movie-jaként folytatódik, hogy végül romantikus film legyen belőle.

Főhősünk Rosalba, egy középkorú pescarai háziasszony (ez is üdítő újdonság, melyet a feministák nyilván üdvözölni fognak), aki – miután egy kirándulás során egyszerűen ottfelejtik egy országúti kávézóban – úgy dönt, inkább hazaindul autóstoppal, hogy legyen egy szabad napja. Ám a sors úgy akarja, hogy Velence felé vegye az irányt, és mivel még úgysem járt ott soha, szervez egy kis magánkiruccanást – férj és gyerekek nélkül.

A címszereplő ellentétpár feminin fele, a tulipán Rosalbát jelképezi, aki Velencébe érkezvén egy öreg anarchista virágárusnál vállal munkát. Az eredeti cím szerinti kenyér pedig egy férfit szimbolizál, aki munkájánál fogva gyakran kerül kapcsolatba a kenyérrel, amikor pincérként a vendégek elé teszi, és aki a nőnek is minden reggel előkészít egy darab kenyeret az egyéb finomságok mellett. Rosalba ugyanis Fernandónál, egy igen-igen választékos beszédű férfinál talál szállást, akivel – ez ugye nem túl meglepő – egymásba szeretnek.

Van-e joga egy férjes, többgyerekes anyának új életet kezdeni, vagy első lépésként például fiatalkora hangszerén, tangóharmonikán játszani, önálló keresetre szert tenni, és végül – közel az ötvenhez – beleszeretni valakibe? Ezt az énkereső mesét Silvio Soldini 2000-ben (!) készült műve sok humorral, érzelemmel, néhány abszurd jelenettel és – ahogy azt az olasz filmektől megszokhattuk – sok bolondos alakkal ábrázolja.

Az epilógusként a film végére toldott jelenet pedig (ami lehet álom vagy képzelgés, de lehet valóság is) a kőkemény realistákat talán fanyalgásra készteti, de a romantikusoknak és a feministáknak mindenképpen tetszeni fog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8295