KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Kortárs Összművészeti Fesztivál 31. Filmművészeti Nyári Egyetem, Eger, 2005. július 23-29.

• Bori Erzsébet: Cigányutak Roma-dokumentum
• Örkény Antal: Cigány film vagy roma film? Dallastól a Nyóckerig
• Varró Szilvia: Romák a képernyőn Sötét hírek
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Táncórák és ütlegek Böszörményi és a cenzúra
• Muhi Klára: Hogy fut ki alólunk egy világ Beszélgetés Gyarmathy Líviával
• Hungler Tímea: Nem vagyunk szentek Beszélgetés Gárdos Péterrel

• Pápai Zsolt: Mozgókép-kalligráfia Martin Scorsese portréjához
• Kubiszyn Viktor: Bekattanva Taxisofőr
KULTUSZMOZI
• Géczi Zoltán: Rémálom luxuskivitelben Sin City
• Kovács Marcell: Bűnös városok A Gotham–Sin City tengely
• Kubiszyn Viktor: A repülés művészete Galaxis útikalauz stopposoknak
• Köllő Killa: Címszavak a világmindenségből Útikalauz-változatok
TITANIC
• Varró Attila: Elveszett ártatlanság Titanic: anime a fedélzeten
• Vágvölgyi B. András: Ex Oriente: luxus

• Trosin Alekszandr: A gödörből Orosz filmipar
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A függetlenfilmezés diszkrét bája Székesfehérvár
DVD
• Gelencsér Gábor: Persona grata Bergman-filmek DVD-n

• Bíró Yvette: Bergman tánca Sarabande
KRITIKA
• Kolozsi László: Egészség-ügy Üvegfal
• Kárpáti György: Dupla dogma Még egy csók
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Pofonok földje
• Bori Erzsébet: Testvéred feleségét…
• Köves Gábor: A Richard Nixon-merénylet
• Földes András: Edukators
• Köves Gábor: Boogeyman
• Vajda Judit: Tangó és tulipán
• Vízer Balázs: Mennyei királyság
• Kárpáti György: Zöld határ
• Pápai Zsolt: Hitler titkárnője

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pofonok földje

Vaskó Péter

 

Vajon miért kevés nyugaton a vicces boksz-film? Meglehet azért, mert a küzdelem nálunk nem szellem és mozgásművészet, hanem a pontozásos vérbosszú és a képesítés nélküli csontkovácsolás elegyeként jelenik meg. A hierarchia tetején ráadásul mondjuk egy Mike „Fülharapó Sittes” Tysonnal, akinek alacsony homloka mögé legtöbbször nem bentlakásos kolostori szútraolvasó szemináriumokat képzelünk. A nyugati bunyó szellemiségét általában a „letépem a töködet” „kiváglak, mint a papírlovat” gondolati tágasságai köré szervezi, a humor rész pedig általában nem haladja meg a Bud Spencer féle „balról ijesztek, oszt jobbról horog” léprepesztően kacagtató váratlanságait.

A keleti filmes bunyó ezzel szemben inkább afféle párostánc, amit idősebbek is elkezdhetnek. És hogy virgoncan eleven műfajról van szó, jól mutatja, hogy a hollywoodi filmekkel ellentétben nem mechanikusan alkalmazott állagjavítóként („meg kell küzdenünk, Neo testvér”) tekintenek rá, ami után a botmerev jenki színészek büszkén mesélik, milyen izomlázuk volt, mert forgatás előtt két hónapig gyakorolták a kung-fut.

Az elevenségnek pedig egyik legbiztosabb jele a humor, sőt, az ökörködés. Mint mondjuk a Pofonok földje című kung-fu vígjátékban. Stephen Chow, a Pofonok földjében előző filmje, a Shaolin Soccer című frenetikus vígjáték hangütését folytatja. Ismét legnagyobb példaképe, Bruce Lee eleganciáját ötvözi a Jackie Chan-féle akrobatikus slapstick kung-fu stílussal. Ráadásul mindemellett ismert kung-fu filmek paródiáit is beleszövi mozijába a Tsui Hark daraboktól kezdve egészen a Hősig, de odaszúr a Mátrixnak is.

Az alapsztori egyszerű, de hatásos: Szutyok-köz vályogprolijait az olykor spontán szteppre fakadó és félméteres cilindert(!) viselő Baltás Banda szeretné rettegésben tartani. De a nyamvadtak nem rettegnek, mert a lerobbant bérházkomplexben az utolsó csirkekopasztó vénasszony is olyat üt, mint a guta. És akkor még nem beszéltünk a vajszívű háziúr, hajcsavarós raplis felesége és a helyi szabó, a függönygyűrűk urának technikájáról. A született lúzer főhős (a rendező alakításában) dilemmája, hogy a sötét oldal csábításának engedve csóróverő baltás vagy szívére hallgatva inkább csóró baltásverő legyen-e.

Amúgy az egész olyan, mintha Rejtő Jenő hongkongi forgatókönyvíróként született volna újra: bunyó, burleszk, nagy bicskázások, és rengeteg röhögés – míg a balta el nem választ.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8292


előző 1 következőúj komment

ismeretlen#1 dátum: 2005-06-30 04:18Válasz
Nagyon ütős film, eddig simán az év legjobbja!