KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A Tejút fiai

Gombár Endre

 

Lennart Meri észt író és néprajzkutató, akinek nevét mi magyarok is ismerjük, már nem egy könyvével és filmjével bizonyította, hogy a tudományt és a költészetet nem választja el az egymástól idegen kategóriák merev határa. A Tejút fiai című, a Magyar Televízió által is bemutatott filmjét észt–finn koprodukcióban forgatták, és kidolgozásában többek között olyan nemzetközi hírű szakértők működtek közre, mint a finn Kustaa Vilkuna, vagy mint az azóta elhunyt Ortutay Gyula akadémikus.

A film a tudomány bizonyítékait idézve, költői megformálásban igyekszik egy-egy finnugor nép életmegnyilvánulásainak jellemző, elsősorban az együvé tartozást dokumentáló vonásait megjeleníteni a néző számára. Fontos és szép vállalkozás. Szükség volt rá. Más, nagyobb népcsoportokkal ellentétben, a finnugor népekben – kis lélekszámuk, szétszórtságuk, történelmi sorsuk különbözősége, fejlődésük aszinkronitása miatt sokkal lassabban, sokkal bizonytalanabban alakult, vagy alakul ki az egy csoportba, a közös nyelvcsaládba való tartozás tudata.

Múltunkat, gyökereinket találjuk meg egymás múltjában, egymás gyökereiben. Elgondolkodtató, hogy milyen bölcsességgel, szinte kodályi szavakkal vall egy észt a hagyományok megőrző erejéről: „a népdal a mi védőszellemünk, amely a nehéz időkben megszólal”. De a filmben olyan kérdésekre is választ találunk, amikre korábban talán csak szakemberek számára írt értekezésekben találtunk. Hogy csak egyet említsek: a Tiszántúl némely vidékén azért faragnak csónak alakú fejfát, mert évezredekkel ezelőtt, az ugor népek együttélése idején a halotti szertartás során csónakba helyezték a halottat, szelleme ugyanis a hit szerint így csónakozhatott fel a Tejútra. (Innen a film címe is.)

Finnek, észtek, vepszék, vótok, mordvinok, manysik, magyarok, lappok és a távoli nganaszánok arcából, tekintetéből, szavaiból ugyanez olvasható ki: többre emlékszünk, mint gondolnánk.

Kép és szöveg harmonikus egységét nyújtja ez a költői hangulatú film.

Bereczki Gábort és Rab Zsuzsát elismerés illeti a magyar szöveg gondos, műértő megformálásáért. A film költőisége bennük is visszhangra talált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8032