KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fierro fiai

Argejó Éva

Solanas Nyugat-Európában sok vihart kiváltott filmjéről a Filmvilág 1979 novemberi számának lapszemle-rovatában már hírt adott. A francia baloldali kritika által lelkesen üdvözölt argentin filmet most a magyarországi mozik is bemutatták.

 

A filmet keretbe foglaló tüntetés közvetlenül a Perón visszatérte előtti állapotokat jelzi. A film egésze jól tükrözi a haladó argentin értelmiségiek társadalmi változásokhoz fűzött reményeit – ettől a filmet átható túlfűtött forradalmi pátosz –; de ezek a remények csak illúzióknak bizonyultak. Az évek óta gazdaságilag és politikailag stagnáló országban nem alakulhatott ki forradalmi helyzet, a rendező mégis egy forrongó, felkelésre kész országot látott bele az akkori zavaros politikai képletbe. Ezt a jószándékú torzítást és az agitatív jelleget csak a felfokozott forradalomvárás magyarázhatja, amely azonban művészileg kérdésessé teszi a filmet. Mivel a forradalom nem volt realitás, a rendező nem tudta a valóságból kibontani; így szükségképpen szimbolikus, mitikus és szürreális elemekhez fordult. A forradalmi ideológia és az élcsapat hiányát Martín Fierro pusztában bolyongó alakja és három fiának legendája pótolná. Az alapfeszültséget Fierro közeledése adja: vissza-visszatérő figurája az epizódszerkezetű filmet folyamatossá teszi. Fierróval a forradalom közeledik, de amikor megérkezik, rá kell döbbennünk, hogy a forradalom nem jött el vele. Ez kitetszik a filmből a rendező minden igyekezete ellenére is.

Kétséges, hogy a film eseményei, alakjai és az őket mozgató célok alkalmasak-e Argentína bonyolult belpolitikai helyzetének föltárására, különösen, ha tudjuk, hogy céljaik beteljesülését a század latinamerikai történelmének legellentmondásosabb alakjától, Peróntól várták. Sajnos, nemcsak a történelemnek, a filmnek sem tesz jót, ha mitikus megváltóként jelenik meg benne valaki; – akár a forradalom színes maszkjában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8024