KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A buharai festő

Zsenits Györgyi

 

Az igazhitűek közül csak nagyon keveseknek adatik meg az a látomás, amely a buharai festőnek kiskorában megadatott: egy álomváros légies káp-rázata. Evvel a rendkívüli előjellel indul el rögös útjára Mani, a csodalátó, s később csodákat alkotó kisfiú. A többször is előbukkanó, majd sejtelmesen szertefoszló fantomkép Csontváry Taorminájára emlékeztet. Kétségtelen, hogy Tolomus Okejev képzőművészeti ihletettséggel dolgozza fel az évszázadokkal ezelőtt élt névtelen buharai mester legendáját. Fény és árnyék, vízió és valóság finom szövedékéből lép elénk az elrabolt üzbég szépség, akit erőszakkal tettek anyává; a kézművesmester apa, aki olthatatlan szerelemre gyullad rabnője iránt (eléggé perverz érzelemmel, hiszen nyakbilincsben őrizgeti vásárolt feleségét). Ebből a frigyből születik meg Mani, a csodagyerek. Maninak kamaszfejjel kell megélnie nagy tragédiáját: irigyei megnyomorítják jobb kezét.

Sajnos, tünékeny a képi varázs, amely néha percekre megérinti a nézőt. Némi habozás után a rendező történelmi kalandfilmet kerekít a színpompásan illusztrált egzotikus alapanyagból. Ám a dramaturgiai hiányosságok miatt még ilyen minőségben sem lehet maradéktalanul élvezni a filmet. Szépséges képei gyakran egy turisztikai prospektus állóképeivé merevednek.

Buhara ódon városközpontjában csaknem ugyanúgy folyik tovább az élet, mint öthat évszázaddal ezelőtt. Mani festményei és építészeti remekei egy valóságos álomváros részei lettek. Hogy többen indulnának el megtekinteni a film láttán, az mindenesetre bizonyos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4939