KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rekord

Gáti Péter

 

Rekordot dönteni, a világon a legjobbnak lenni valamiben – tiszteletre méltó célkitűzés. A csúcsteljesítmények iránti olt-hatatlan vágy majd mindany-nyiunkban ott munkál. A mérhető teljesítmények hagyományos területe, a sport, azonban nem mindenkinek megfelelő terep képességei és tehetsége kibontakoztatásához. A vágy, hogy a figyelem középpontjába kerüljünk, a másiknál mindenáron különbek legyünk – értelmes célok hiányában – sokszor meghökkentő kifejezési formákban ölt testet.

Daniel Helfer filmjének hősei is joggal szerepelhetnének a különös világrekordokat számon tartó annalesekben. A két fiatalember műsoros videókazetták kalózkópiáit árulja üzletében. Míg szállítójuk le nem bukik. Az anyagi csődtől csak egy eredeti ötlet mentheti meg őket. A távtévézés ugyan ostoba és oktalan produkció, a tömegeket hatalmában tartó „légszomj” (és a tévékultusz) mégis sikert ígér.

A rendező sajnos megelégedett annyival, hogy bemutassa az egyszerre abszurd és tragikusan felesleges vállalkozás gyötrelmes stációit. Így a közel 240 órát – egészen az eszméletvesztésig – a képernyő előtt töltő fiatalember groteszk „világcsúcsa”, ez az akarat diadalának kikiáltott cirkuszi attrakció csak elborzasztó különcség lehet a néző szemében. A céltalanságból, feleslegességből ilyesfajta pótcselekvéssel kitörni próbáló személyiség drámájának bemutatása – mint valódi művészi feladat – beváltatlan ígéret marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4938