KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Olvastuk

Média-beszélők

Spiró György

Nyelvsértő viták az össz-szláv nyelvtan körül.

 

A belgrádi Panslavno Delo című folyóirat ez évi első, vagyis 2019 januári számában a tavalyi, nagy vihart kiváltott nyelvtörvény részleteit elemzi a nemzetközi tekintélyű Dorde Szpajics professzor, aki hazájába való visszatérése előtt Oxfordban tanított észak-nyugat-balkáni összehasonlító antropológiát csaknem tíz éven át.

A professzor tézisei a következők:

 

1. A délszláv és a keleti szláv nyelvek egyesítése több évszázados gondolat, a XVIII, század végén bizonyos Juraj Krizsanics már létrehozott egy mesterséges nyelvet, amely az orosz és a szerb egyesítésén alapult, így tehát a nyelvtörvény által emlegetett össz-szláv nyelv (szerbül sveslavenski jezik, össz-szlávul obsteslav-janski jazik) semmiképpen sem hagyománytalan.

2. Az sem példa nélkül való, hogy mesterséges nyelvet tegyenek kötelezővé egy olyan országban, amelynek népessége több anyanyelvű. Példaként az újhébert említi, amely, megállapítása szerint, legalább annyira mesterségesen csinált nyelv, mint az eszperantó.

3. Ezen nyelv eltérő anyanyelvű népességekre való kényszerítése sem példátlan. A törökül beszélő, török etnikumú bolgárok így vették át annakidején az ószláv nyelvet, valamint az egykori Pannóniában élő szláv népességre így kényszerítette rá a maga kisebbségi nyelvét az erőszakos, betelepülő nomád magyarság.

4. A professzor szerint az össz-szláv nyelv bevezetését a múlt századi crnagorai folklór azzal a sokat idézett mondással alapozta meg, amely szerint „Mi, meg az oroszok kétszáz millióan vagyunk”.

5. A professzor mindazonáltal szemben áll az erőszakos össz-szlávosítókkal. Úgy véli, aki a médiabeszélők közül egy éven belül (a törvény megszabta 2020 január elsejéig) akár orosz, akár szerb, akár román, akár magyar anyanyelvéről Nagyjugoszlávia területén nem áll át az össz-szláv kizárólagos használatára, azt nem kell feltétlenül börtön- vagy pénzbüntetésre ítélni; elegendő, ha önkéntes némasági fogadalomra esketik fel. Az eskü szövegét szintén csak és kizárólag össz-szláv nyelven lehet elmondani, a nagyjugoszláv alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján, amelynek magyarok, románok és kisebbségi ószerbek általi megvétózását a strasbourgi Gemeineuropeischer Oberricterheitstum ez év január első napjaiban a „Teremtett nyelvek emberi jogai” című enciklikájában elutasította. A némasági fogadalom nemcsak a filmekben, televíziókban, rádiókban, multimédiás eszközökben való megszólalásra vonatkozik, hanem mind az utcákon, köztereken, országutakon és repülő eszközökön, mind épületeken belül és otthon is érvényes azokra nézve, akik saját magukon kívül bárki máshoz (az úgynevezett „szent második személyhez”, basic inglisül a „saint second person”-hoz) beszélnek. Megszegőit aztán valóban a legsúlyosabb, esetenként a nyilvános nyelvkitépésig menő szankciókkal sújthatják.

6. Az újonnan megszerzett területek nem-szláv nyelvű médiabeszélőit illetően Szpajics professzor liberális toleranciát hirdet: a pécsi és a szegedi szandzsákokban élő, még mindig többségi magyarok nem kötelesek azonnal az össz-szláv nyelvet elsajátítani; elegendő, ha szerbül tesznek nyelvvizsgát, és saját magukon kívül minden más saint second personhoz ezen a nyelven szólnak. Szpajics professzor egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy amíg az össz-szláv nyelvtan körül viták folynak, és sem a főnévragozást, sem az igeragozást illetően még nem kristályosodott ki egységes álláspont, el kell fogadni, hogy egyesek konjugáció és deklináció nélküli basic-slave nyelvet használnak még a médiában is. Azt azonban, írja, meg kell követelni, hogy az egyes és a többes szám, valamint a múlt és a jövő idő megkülönböztetését legalább alapfokon végezzék el.

 

Szpajics professzor cikke kihívta maga ellen az össz-szláv mohamedán fundamentalisták haragját. Az össz-szláv mohamedánok főleg azt kifogásolták, hogy Szpajics professzor ugyanezen cikkében javaslatot tett arra, hogy az össz-szlávban a nemeket töröljék el. Az össz-szláv mohamedánok mind Novi Beogradban, mind Novaja Moskovijában utaltak arra, hogy a nemek eltörlése a nomád magyaroknak és az imperialista angolszászoknak tett megengedhetetlen engedmény, egyúttal követelték, hogy az össz-szláv-nak a duálissal gazdagított változatát tekintsék érvényesnek, amivel a professzor szintén szemben áll. Ennek a cikknek szerepe lehetett tehát abban, hogy a professzort belgrádi lakása előtt februárban támadás érte, nyelvét kitépték és bal füléhez varrták az ismeretlen elkövetők.

A professzort azóta New Heavenben kezelik, és a belgrádi Najnovsa Politika értesülései szerint jó eséllyel pályázik a belgrádi polgármesteri címre a 2022-es választáson. A gén-terápiával kezelt profesz-szor szájüregében olyan műnyelv nőtt ki és fejlődött máris félnagyságúra, amely az össz-szlávot anyanyelvi szinten artikulálja.

 

Panslavno Delo

Szemlézte Dorde Spiro

nyugalmazott egyetemi docens

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4585