KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mina Tannenbaum

Glauziusz Tamás

Két, kicsit fura öltözetű párizsi kamaszlány ül egy padon. Görcsösnek, gátlásosnak látszanak. Üljünk melléjük, kövessük őket.

Érdekes világba csöppen a néző. Martine Dugowson filmjének érdeme, hogy a külső, „pittoreszk”, „anekdotikus” érdekességek mellett hőseinek nehezen megfejthető, titkos, belső érdekességét is ábrázolni próbálja, olykor nemcsak rokonszenves buzgalommal, de sikerrel is. A forgatókönyv epikusan bolyong két párhuzamos életrajz szövevényében. De aki bolyong benne, mint saját hősnői is – lírai alkat. Lírai epikával van hát dolgunk, s mindez nem érdektelen.

Két lány rivalizálással, titkolt gyűlölettel-szeretettel átfonódó barátsága kora gyerekkortól a felnőttségig.

Ugyanabban a kórházban születnek, ugyanazon a napon. ’68 májusában találkoznak először, a diáklázadás napjaiban ők kislány-balettórára járnak. Ethel kövér, Mina szemüveges, mindketten csúnyácskák. Szűkagyú zsidó-kispolgári környezet zsarnokoskodik felettük.

Tíz évvel később. Most már egyikük sem akárki, két vonzó, erotikus sugárzású fiatal nő. Mina festő. Ő a tehetségesebb, Ethel (művészetkritikus) az életrevalóbb és erőszakosabb, hidegszívűbb. Ethel becsapja barátnőjét: Mina összeomlik, pályája kisiklik. Galériák ünnepelt zsenijelöltjéből galériák visszautasítottja lesz. Ethel (a nála női mivoltában is sokkal érdekesebb) Mina fölébe kerül – a magánélet gyötrő harcterén is. Az erkölcsileg gátlástalan féltehetség sikeres ember lesz, Mina sorsa a halál.

A film sokáig úgy csordogál, mint érzelmes fejlődésregény-képeskönyv, ifjúsági história. Bája, vonzása van: ravaszul kedves film, már-már butácskának látszik, mint hősnői, aztán megkeményedik, érdesen értelmes lesz. Van egy külföldi néző számára érdekes, informatív rétege. A párizsi zsidó kispolgárság környezetrajzára gondolok. És a rendező javára szól, hogy ez is többé válik az informatív környezetrajznál. Mindkét anya zsarnok és bigott, lányuknak mindkettő zsidó férjet és „zsidó életet” követelne, s ez az utált zsarnokság taszítva-vonzva beépül a lányok idegrendszerébe.

Az édesbús leányregényként induló história, e két párhuzamos életrajz egyre gazdagabbá, nyitottabb tanulságúvá, rétegezetté, komolyabbá válik. S közben mindvégig megőriz valami melodrámás és leányregény hangot-hangulatot: vállaltan és szerencsésen. Mire cikkünk az olvasó elé kerül, mindez már a forgalmazás múltideje: újabb halk érték tűnt el az értéktelenség magyar mozitengerében.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=409