KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Shirley – A valóság látomásai

Lichter Péter

Shirley: Visions of Reality­ – osztrák, 2013. Rendezte és írta: Gustav Deutsch. Kép: Jerzy Palacz. Zene: Christian Fennesz. Szereplők: Stephanie Cumming, Christoph Bach, Florentín Groll, Elfriede Irrall. Gyártó: KGP. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 92 perc.

Az osztrák film leginkább Haneke és Seidl révén él a köztudatban, pedig a hatvanas évek óta a marginális filmkultúra, az avantgárd egyik fellegvárának is tekinthető. Az elsők között Peter Kubelka és Kurt Kren robbant be a kísérleti filmes diskurzusokba, a nyolcvanas évek óta pedig Peter Tscherkassky, Martin Arnold és Valie Export révén került az osztrák avantgárd a világ élvonalába.

Ebbe a sorba illeszthető Gustav Deutsch életműve is, aki egészen mostanáig leginkább talált nyersanyagból készített látványos experimentális filmeket, amik a műfajra jellemző önreflektív játékossággal meditáltak a mozgókép történetén. A Shirley – a hatvanéves művész első játékfilmje –, érdekes módon alig illeszthető be a korábbi avantgárd filmes életműbe, vagy egyáltalán a kísérleti film megszokott kereteibe.

A Shirley nem más, mint tizenhárom Edward Hopper festmény megfilmesítése, pontosabban „életre keltése”. A festő különböző korszakaiból kiválasztott emblematikus képeket egy központi karakter, a címadó színésznő köti össze, az ő életének különböző szakaszaiba pillanthatunk bele. A személyes élettörténet hátterében pedig végig ott húzódnak az USA történelmének huszadik századi fordulópontjai, a gazdasági válságtól a McCarthy-éra elfojtottságáig.

Az amerikai festészet huszadik századi klasszikusa a harmincas évektől a hatvanas évekig nyúló pályáján, a korabeli izmusokba nehezen beilleszthető módon, titokzatos hangulatú tájképekkel, utcákat és hotelszobákat ábrázoló festményekkel mesélt a korhangulatról, a városi emberek magányáról. Képei magukon viselik a korszak filmjeinek stílusjegyeit, kiüresítő kompozíciói pedig olyan rendezőkre volt hatással, mint Jarmusch vagy Wenders. Deutsch filmje egy-egy képet úgy kelt életre, hogy a festmények rajzos textúrája megmarad, a képbe komponált színészek és tárgyak valahogy egybeolvadnak a festett részekkel. E különös technika révén egy nehezen megragadható álomszerű hangulat telepedik a filmre, ami a statikussága, a megszokott filmszerűség hiányának ellenére is izgalmas marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12070