KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Körök

Sepsi László

Rings – amerikai, 2017. Rendezte: F. Javier Guiterrez. Írta: David Loucka és Jacob Aaron Estes. Kép: Sharone Meir. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Matilda Lutz (Julia), Alex Roe (Holt), Johnny Galecki (Gabriel), Vincent D’Onofrio (Burke). Gyártó: Vertigo Entertainment / BenderSpink. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 102 perc.

 

Ha más erénye nehezen is lelhető fel F. Javier Gutiérrez filmjének, a cím többes száma valóban találó: a Ringu amerikai verziójának második folytatása ugyanis tényleg két film. Az első fele-harmada pikáns ellentmondással abba a tinihorror-paradigmába próbálja beilleszteni az elátkozott videókazetta városi legendáját, amellyel szemben Gore Verbinski filmje 2002-ben alternatívát jelentett. Már a nyitány lezuhanó repülője a Végső állomás-sorozatot idézi, majd az alkalmi szexek után egymást Samara videójával mintegy körbefertőző egyetemi kutatócsoport velős tanmeséje láttán Jan Harold Brunvand is elismerően csettintene.

De mielőtt a nippon importszellem a kicsapongó elsőévesek – és nem kevésbé promiszkuus professzoruk – mumusává válhatna, a Körök elhagyja a Valami követ, a Halálos tézis és az ókonzervatív slasherek összekutyulásából álló receptet, és jellegtelen hőseit vidékre utaztatva inkább a titkokkal terhelt kisváros gótikus meséjébe fog. Az érdektelenségben fúló nyomozás a kabócainvázióval sújtott településen ugyan Samara mitológiáját volna hivatott bővíteni, de eközben lemond a szellemlány és a technológia viszonyának érdemi újragondolásáról, ami a sorozat folytatásának talán egyetlen igazán izgalmas vonása lehetne. Bár a széria emblematikus horror-rövidfilmjének digitalizálása – majd a fájlban fellelt újabb kisfilm – ebbe az irányba mutatnak, az egyetemi campus közegének elhagyásával a képrögzítés kísértetiességének vagy a régi és új terjesztési stratégiák motívuma éppúgy háttérbe szorul, mint a Samara mítoszának alapját adó vizuális fertőzés-fertőződés egyedi logikája. Mire a Vaksötét előtti kényszeres tisztelgések után a cselekmény egy slusszpoén erejéig visszatér az expozícióban kijelölt csapásra, már bőven késő: a Körök úgy fakul semmitmondó fehér zajjá, mint egy 9Gagen reposztolt tavalyi mém.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13130