KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/március
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: „A forgalmazási felületek kibővültek” Beszélgetés Káel Csabával
• Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” Kerekasztal-beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság PÁRHUZAMOS MONTÁZS: Sodrásban // Macerás ügyek
• Kolozsi László: A húsleves muzsikája Jeney Zoltán filmzenéi
• Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs Richly Zsolt (1941–2020)
MARCO BELLOCCHIO
• Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek Marco Bellocchio
• Kovács Patrik: Éjsötét győzelem Az első áruló
JAN HřEBEJK
• Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők Jan Hřebejk filmjei
ÁLLATI ELMÉK
• Kovács Gellért: Digitális idomárok CGI-meseállatok Hollywoodban
• Nemes Z. Márió: Majomparádé Mit tett Jack?
• Megyeri Dániel: A macska, aki meg sem szólalt Garfield
MŰVÉSZ-ÉLETRAJZOK
• Borbíró András: A tehetség átka A művészportrék közhelyei
• Palotai János: Mű és modelljei A Mű szerző nélkül háttere
FILMEMLÉKEZET
• Gelencsér Gábor: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Pápai Zsolt: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Varga Zoltán: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Murai András: Régi filmek, új lexikon Magyar filmek a kezdetektől napjainkig
• Bakos Gábor: Őskép-kutatás Gaál István: Keralai mozaikok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Pólik József: Körhinta a viharban Platón barlangmozija
TELEVÍZÓ
• Benke Attila: Szerelmek a magyar ugaron Bátrak földje
• Baski Sándor: Álarccal a traumák ellen Watchmen
KRITIKA
• Kovács Bálint: Azért az oroszlán az úr
• Teszár Dávid: Ember a gépezetben Sajnáljuk, nem találtuk otthon
• Vincze Teréz: Nő a férfiak dzsungelében Isten létezik, és Petrunijának hívják
• Tóth Péter Pál: Túlélések A feltaláló
HATÁRSÁV
• Pethő Réka: Obiectiva Theodora A színésznő élete
MOZI
• Gelencsér Gábor: Világpolgárok
• Kovács Kata: A nevek dala
• Baski Sándor: Swallow
• Kránicz Bence: Inkább lennék özvegy
• Rudolf Dániel: Közel a horizonthoz
• Pazár Sarolta: Tess és én – Életem legfurcsább hete
• Vajda Judit: Ailo – Egy kis rénszarvas nagy utazása
• Alföldi Nóra: Mint egy főnök
• Kovács Patrik: Úriemberek
• Huber Zoltán: Talpig fegyverben
• Fekete Tamás: Öngyilkos túra
• Lovas Anna: Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)
DVD
• Benke Attila: Nincs akadály
• Varga Zoltán: Szellemirtók
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Lubianker Dávid: Talk Show
• Kovács Patrik: Szombat esti láz
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Alan Moore tanulóévei

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Állati elmék

Mit tett Jack?

Majomparádé

Nemes Z. Márió

Lynch és Kafka, ember és állat, nyelv és szkepszis.

 

David Lynch már rég elért arra a szintre, hogy gyakorlatilag bármit megengedhet magának. Nem kell semmilyen formai, intézményi vagy nézői elváráshoz alkalmazkodnia, és ahogy azt a Twin Peaks zseniálisan obskúr harmadik évada mutatja, még olyanhoz sem, melyet esetleg saját életműve termelt ki. Lynch hatása kiterjed a kortárs vizuális kultúra mélyszerkezetére, miközben épp az új Twin Peaks részek jelzik, hogy a rendező pontosan látja önmaga hatástörténeti helyzetét, és saját árnyékával szemben is képes tiszteletlen maradni. A What Did Jack Do? (Mit tett Jack?) című Netflixen látható új rövidfilmje már-már egy Lynch-paródia, miközben maga a rendező játssza a főszerepet, hogy abból a közhelyszámba menő összefüggésből csináljon bohóctréfát, miszerint ami valaha kafkai volt, az a huszonegyedik század elején „lynches”.

A film eredetileg 2016-ban készült, először 2017-ben mutatták be Lynch Nudes című fotóalbumával együtt Párizsban, majd a rendező hetvennegyedik születésnapján, mint egyfajta „önajándék” került fel a Netflixre. Ez a gesztus már eleve utal az alkotás önreflexív jellegére, amit Lynch színészi jelenléte csak megerősít. A szándékosan modoros fekete-fehér film másik központi szereplője egy kapucinus majom, Jack Cruz, akit a nyomozót játszó Lynch egy lezárt vasútállomás noir-hangulatú étkezőjében hallgat ki. Hogy pontosan milyen ügyről van szó, „természetesen” nem világos, hiszen a nyelvi frázisokban és állatos fordulatokban bővelkedő képes beszéd barokkos futamai csak sejtetni engedik, hogy egy szerelemféltésből elkövetett gyilkosság állhat a középpontban. A kihallgatás tehát komikusan céltalannak tűnik, nélkülöz mindenféle feszültséget, nézőként egyszerűen nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy Jack „arcára” ráfilmezett idegen száj szinte leválik a majom fejéről miközben a keménykedő Lynchet próbálja letorkolni. Talán ez marad a legemlékezetesebb kép az egész filmből, ez az állati fejberendezéstől és a riadtan pislogó szemektől teljesen függetlenedő, locsogó száj, mely mondattöredékeket próbál valami egészen zavaró hangfekvésben eldarálni.

 Nyilván itt megint az egyik alapvető Lynch-motívumról, a nyelv kommunikációs lehetőségeivel szembeni szkepszisről van szó, mely már olyan korai rövidfilmekben is megjelent, mint a Six Men Getting Sick (1966) vagy az Alphabet (1968). Jack „beszéde” olyan, mintha folyamatosan vissza akarna zuhanni valami ember előtti zajba, miközben az idegen száj vizuális beíródása az állati fejbe azt a hatást kelti, hogy az emberi nyelv mintegy „megerőszakolja” a majmot. A már emlegetett kafkai kontextus itt válik fontossá, hiszen a Jelentés az akadémiának narrátora maga is egy majom, aki arról az egzisztenciális csapdáról számol be, amit az emberré válás jelent. A Jelentés a humanista nevelődés történetek sötét paródiája, hiszen Kafka szempontjából az ember nem jelképez semmilyen eszmei-morális magaslatot az állathoz képest, a nyelv inkább a fogság médiuma, mintsem bármiféle szabadság kiterjesztője. Nem véletlen, hogy Jack is csak egy gyilkossági nyomozás gyanúsítottjaként tud emberként „vallani”, mintha a nyelvhasználat elválaszthatatlan volna az erőszak lehetőségétől. A kapucinus majomnak nincs is más választása, nem akar beszélni, tehát énekelnie kell, mert a zene jelenti az egyetlen kiutat az emberi nyelv és az animális zaj dilemmájából. Jack Cruz dala, a True Love’s Flame a rövidfilm csúcspontja, mely Lynch és Dean Hurley közös szerzeménye. A dal elhangzása után, Jack megpillantja szerelmét, Tootatabatont, aki egy baromfi. A majom kétségbeesetten a tyúk után veti magát, a pisztolyt rántó Lynch követi őket a képen kívülre, és már csak a hangfoszlányokból következtethetünk arra, hogy a hősszerelmesnek valószínűleg nem sikerült kijátszani az igazságszolgáltatást.     

MIT TETT JACK? (What Did Jack Do?) – amerikai, 2016. Rendezte és írta: David Lynch. Kép: Scott Andrew Ressler. Szereplők: David Lynch, Jack Cruz, Toototabon. Gyártó: Netflix. Feliratos. 17 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 31-32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14447