Mozi

Öngyilkos túra

Fekete Tamás

Selvmordsturisten – dán-norvég, 2019. Rendezte: Jonas Alexander Arnby. Írta: Rasmus Birch. Kép: Niels Thastum. Zene: Mikkel Hess. Szereplők: Nikolaj Coster-Waldau (Max), Kate Ashfield (Anya), Tuva Novotny (Laerke), Robert Aramayo (Ari), Jan Bijvoet (Frank). Gyártó: Snowglobe Films / Mer Film / Charades. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 90 perc.

A dán Jonas Alexander Arnby első játékfilmje, a 2014-es Mikor az állatok álmodnak főszereplője egy lassan farkasemberré változó tinédzser lány volt, a rendező pedig a természetfeletti és a horror műfaji elemeit használta fel egy kamasz-szorongásokkal és testi-lelki elváltozásokkal teli felnövés-történethez – a 2010-es években egyébként korántsem egyedülálló módon. Második filmje is hasonló témát jár körül, csak éppen a skála másik oldalát vizsgálja: (újjá)születés helyett ezúttal az elmúlással kapcsolatos kérdéseit teszi fel.
Az életbiztosítási ügyekkel dolgozó – ezáltal a halállal napi kapcsolatban álló – Maxot (a szokatlanul visszafogott Nikolaj Coster-Waldau alakításában) magánéleti és szakmai indokok egyaránt hajtják, amikor úgy dönt, közelebbről megismeri egy rejtélyes cég, az Aurora működését, amely gyanúja szerint öngyilkosságra készülőknek segít tervük végrehajtásában. Miközben egyik korábbi ügyfele nyomára szeretne bukkanni, visszafordíthatatlannak tűnő agydaganata miatt ő is fontolóra veszi a vállalat szolgáltatásainak igénybevételét. Ám ahogy közeledik az előre kiválasztott időpont, hősünk egyre inkább szeretné megmásítani elhatározását – csakhogy a szerződés utólag nem módosítható.
Amíg a nagy napig eljutunk, Max kissé tétován és értetlenül próbál megismerkedni a végső helyszínként szolgáló hotel lakóival és alkalmazottaival. Fáradt, időnként passzív bolyongása némileg hasonló ahhoz, ahogy a néző próbál eligazodni a metaforikus felhangú film történetében. Hiába erős ezúttal is Arnby színészvezetése és hangulatteremtő ereje, mindez nem tudja feledtetni a forgatókönyv hiányosságait, amelyek a karaktereket, a történetet, sőt a műfaj alapvető elvárásait is érintik. Igazi megfejtésre váró titok sajnos sem a főhős személyiségében, sem a cég módszereiben nem rejlik, így mire elérünk a többértelmű befejezéshez, szinte közömbössé válik az élet és a halál kérdése is. 

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 61-61. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14475

Cikk értékelése:

szavazat: 0 átlag: -