KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

Csillag Márton

Babes in Toyland – amerikai, 1934. Rendezte: Gus Meins, Charley Rogers. Szereplők: Stan Laurel, Oliver Hardy, Charlotte Henry. Forgalmazó: Cinetel. 93 perc.

 

A digitális fantasyk korában egyszerre elbűvölő és megmosolyogtató élmény másfél órát eltölteni Stan és Pan (avagy Stannie és Ollie) világmegváltó csetlésein mulatva egy olyan országban, ahol a jóságos lakók mindannyian gyermekmesék és mondókák szereplői, a film katartikus fináléjában pedig – egyebek között – egy játékléghajóról petárdákat dobáló, egérnek öltözött majom veri vissza a gonosz rémemberek támadását. Az amerikai musical műfajának megteremtőjeként számon tartott Victor Herbert operettje alapján készült családi vígjáték klasszikus konfliktussal nyit: a szép pásztorlány, Bo-Peep boldogan mond igent a sármos Tom-Tom házassági ajánlatára, ám az uzsorás Silas Barnaby zsarolással eléri, hogy a lány anyja mégis neki ígérje egykéje kezét. Ám ebbe az igazságtalan alkuba nem nyugodhat bele Ollie és Stannie, a két játékgyári munkás, akik a nénike cipőházában bérelnek szobát, és egy sor szerencsétlen próbálkozás után végül megleckéztetik és nevetségessé teszik a zsugori vénembert. A mesehősök habcsókbirodalmában ügyködő vásári komédiások olyanok, akár az Óz, a csodák csodája díszletei közé betévedt kolhozparasztok: kétkezi mókamesterek ők, a két évvel később készült Modern idők kisüzemi előfutárai. Játszi könnyedséggel építenek nagyjelenetet gyermeki tréfákból, a fénykorát élő slapsticket verbális poénjaikkal a jóval későbbi sitcomok intellektuális színvonalára fejlesztik, s közben pillanatra sem feledik, hogy egy bugyuta, operettes dalbetétekkel díszített népmese történéseit alakítják.

Hőseink egyetlen megmozdulása örök feledésre ítéli az utóbbi két évtized amerikai komikusainak izzadságszagú összteljesítményét, és még azt is megbocsátjuk nekik, hogy egy olyan hiedelemmese elmondásához asszisztálnak, melyben a kapzsi uzsorás végül a föld alatt élő sötét félemberek fáklyás seregét vezényli a békés birodalom lakói ellen. A Herbert-féle Babes in Toyland később sok feldolgozást megélt, de egyikük sem sikerült olyan jól, hogy ilyen kétes minőségű, extrák nélküli kiadásban is maradéktalan élvezetet nyújtson.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8821