KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végzetes ösztön – Az elemi komédia

Fáber András

A férfi főszereplő felkap egy széket, hogy betörje vele a teraszajtót: az üveg sértetlen marad, de a szék pozdorjává törik. Az egyik női főszereplő amúgy démonosan cigarettafüstöt fúj a férfi arcába: a füst csakhamar az egész filmvásznat elborítja. Talán ez a két példa is elegendő ahhoz, hogy az olvasó némi fogalmat alkosson magának arról, milyen vizuális ötletekkel fűszerezik a film készítői amúgy meglehetősen soványka szándékukat, hogy parodizáljanak 10-12 amerikai sikerfilmet, melyek mintegy fele Magyarországon is látható volt a mozikban, például a Psycho vagy a Kínai negyed. Annak, hogy az olykor igazán szórakoztató paródia gegjei nem mindig ülnek igazán, alkalmasint nem az az oka, hogy a kifigurázott filmek másik fele nem sokat mond a magyar mozinézőnek, hiszen Ohnet Vasgyárosát vagy Kellermann Alagútját sem feltétlenül kellett olvasnunk annak idején, hogy Karinthy zseniális Így írtok ti-jén az oldalunkat fogjuk. A néző rekeszizmait próbára tevő, igazán eredeti és abszurd humorú gegek forrásvidéke valahol Harold Lloyd, Buster Keaton vagy Charlie Chaplin klasszikus burleszkjei környékén keresendő. Ez egyáltalán nem baj. Sőt: ilyenkor mulatságos a film. A baj az, hogy úgy látszik, a hollywoodiság némely sabloneleme olyan erős, hogy még a visszájáról is fertőz. És ez akkor is szomorú, ha a film jobbára vidám. „Ojjé, nekünk megadták!” – mondhatnánk rá Karinthyval szólva.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=721