|
|
|
MoziHaverok fegyverbenVarró Attila
War
Dogs – amerikai, 2016. Rendezte: Todd Phillips. Írta: Guy Lawson könyve alapján
Jason Smilovic, Stephen Chin és Todd Phillips. Kép: Lawrence Sher. Zene: Cliff
Martinez. Szereplők: Miles Teller (Packouz), Jonah Hill (Diveroli), Ana de
Armas (Iz), Bradley Cooper (Henry). Gyártó: Green Hat Films / Mark Gordon
Company. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált.
114 perc.
Az a
zsánertörténeti tény, hogy nemzetközi fegyverkereskedőket elenyészően kevés
vígjáték használt eddig főhősként, még nem túl meglepő, az már annál inkább,
hogy valamennyi jelentős kivétel valós történet alapján készült, az úttörőnek
számító Az évszázad üzletétől (az
1976-os Lockheed-botrány fikciós köntösben) a Charlie Wilson háborúja abszurdisztáni esetén át egészen az idei Haverok fegyverben opuszig, két
botcsinálta huszonéves fegyverkereskedőről, akik 2007-ben egy kormányzati
szerződés keretében százmillió (embargós) kínai gépfegyvertöltényt adtak el egy
(feketelistás) európai fegyvermaffiózó révén az afgán hadseregnek, miami
medencék széléről. Az Arms and Dudes
című dokumentumkönyv alapján írt történet elődeihez hasonlóan bővelkedik bizarr
komikumban, plusz hőseivel hibátlanul illeszkedik a közelmúlt sötét
karrierszatírái és stoner-vígjátékai
közé is, ráadásul a rendezői feladatokat az évtized legsikeresebb
vígjáték-szerzője, Todd Phillips látta el.
Mindennek
fényében a Haverok fegyverben más
meglepetéseket is tartogat a felhőtlen szórakozásra vágyóknak. Phillips ugyanis
nem csak a Strangelove-féle maró
politikai szatírának fordít hátat (az amerikai kormány tudtának és
részvételének minden nyomát takarosan kigyomlálva), de a dude-páros életmódja és tevékenysége közötti sikító ellentmondást
sem nagyon aknázza ki gegforrásként (eltekintve pár betépett epizódtól és a
kiváló kísérőzene-válogatás ironikus kommentárjaitól). Mintha csak a buzgó
író-rendezőt inkább a történetben rejlő dráma vonzotta volna (megfejelve egy
bagdadi csempészút fiktív kalandjával) egy barátság leamortizálódásáról, a
pozitív hősnek választott Packouz hazugságoktól széthulló házasságáról és a
keserű ébredésről az Amerikai Álomból. Ezzel azonban nem csak számára idegen
terepre, de veszélyes aknamezőre tévedt: amint a film elhagyja a reflektív
távolságtartást hősétől, nem csak humorát veszti, de felborul az alaptéma
kényes erkölcsi egyensúlya is, felvetve a kérdést, hogy pontosan miért is
kellene vicces-hepiendes megváltás-történetként nézni egy háborús vérontásokon
élősködő totális antihős dicstelen karrierjét.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 11 átlag: 4.45 |
 |
|
|
|
