KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

F. uss T. ovább W. ells

Mockler János

Replay. Elhúz a higanymozgású szélső, a tuskólábú hátvéd kidönti a szögletzászlót, beadás, fejes, gól. Aztán ugyanez még egyszer, még kétszer, még százszor – lassítva: replay.

Nehéz a börtönélet, pláne akkor, ha a raboknak utat kell építeniük a tűző napon. Az egyik kérdi a másikat: Te miért kerültél ide? Mert megmentettem egy angyalt. Ezután hangulatos jelenet, a Berlin felett az égre hajaz, cirkusz, trapéz, szárnyak, mi az ma már, ami nem a Berlinből vétetett, az ifjú hős a légtornászlányt mentegette a dagadt cirkuszigazgató elől, és megtenné még egyszer, még kétszer, még kétszázszor: replay. Replay, ebben az esetben egy blue jeans márka, imént épp a reklámját meséltük el.

Mickey Rourke az F. T. W.-ben szintén replay. Miután a farmerreklámra kísértetiesen emlékeztető történetért lehúzott tíz évet valami jobb helyen, újra hasonló ügymenetbe bonyolódik, ahelyett, hogy sorra nyerné a rodeókat, mondjuk Bobby Ewing és Dusty Farlow előtt. A hasonló ügymenet kudarccal zárul. A második angyal már annyira bukott, hogy menthetetlen. A cowboy a végén utánamegy.

Összefoglalva: poszt-western a rodeós ágból, avagy mi mindent lehet csinálni egy angyal kedvéért. Például rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=892