KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/július
• Deák Tamás: A csellengő múzsa nyomában
• Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása” Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Hegyi Lóránd: film/művészet Kiállítás a magyar kísérleti film történetéről
• Szilágyi Ákos: A felszabadulás melankóliája Erde ballada
• Kovács András Bálint: A megrendült bizonyosság Szűzforrás
• Bikácsy Gergely: Cassavetes, a túlélő Férjek
• Fáber András: Fantômas, avagy egy mítosz elemzése
• N. N.: Fantômas-filmográfia
LÁTTUK MÉG
• Molnár Gál Péter: Egy szoknya, egy nadrág
• Ardai Zoltán: Johohoho
• Koltai Ágnes: Éjszaka az éterben
• Ardai Zoltán: Gyerekek a Kék-tó hegyéről
• Zoltán Katalin: Őrizetbevétel
• Hollós László: Zsákutca
• Harmat György: Jöttmentek
• Szentistványi Rita: Nem akarok felnőni
• Barna Imre: Jézus Krisztus Szupersztár
• Simándi Júlia: Bűnös életem
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: A versenyképes ember
• Faragó Vilmos: A dilettantizmus anatómiája Foltýn zeneszerző élete és munkássága
• Kerényi Mária: Muzsika és képernyő Beszélgetés Czigány Györggyel
KÖNYV
• Antal István: Anger és a fehér elefántok
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Túl mindenen

Vaskó Péter

 

Hányszor láttunk már a vásznon családjáért bosszút álló rendőrt? Hányszor azt, hogy emiatt egyébként jószívű főnöke megfosztja a hőst fegyverétől és jelvényétől egy tejüvegajtós irodában? A saját szakállukra praktizáló, önbíráskodó rendőröket látva lassan az a meggyőződése az egyszeri mozibajárónak, hogy az USA-ban egyszerűbb lenne privatizálni a bűnüldözést, hiszen az esetek 80%-át amúgy is maszekban derítik fel a kirúgott zsaruk és fegyvertulajdonos begurult honpolgárok. Egy szó, mint száz, amit a Túl mindenen bemutat nekünk, azt mind ezerszer és tízezerszer láttuk már: rosszarcú drogbárók, keménytökű rendőrpáros, belezős bandaharc, meghatott álldogálás a gondozott sírkő előtt. A filmben egyébként (mivel Bruce Willis rohamosan öregszik), a főgonoszon és néhány tutyimutyi irodistán kívül fehér ember nem rúg labdába, mindent a feka tesók intéznek mexikóiak és félkínaiak ellen – jobb, ha hozzászokunk.

A történettől eredetiséget tehát ne várjunk, a forgatókönyv abból a típusból való, amelyet a fent megadott kulcsszavakból Commodore 64-es gépen permutálnak. A film mégsem rossz, sőt, és nem is csak a turbóra vett Vin Dieseles meghajtás miatt. Sokkal inkább abból az egyszerű okból, hogy a készítők minden elemet a vágástól, hangosítástól, világosítástól a koreográfiáig megalkuvás nélkül a legprecízebb profi módon kidolgoztak. Ebben a durvulós, karcosra vett akciókrimiben éppen annyi nagykaliberű kilőtt töltényt, bárgyú naivitást, kigyúrt bicepszet, dobgépet és szövegkörnyezetbe épített fuck-ot találhatunk, amennyit 2003-ban tartalmaznia kell egy ilyen műfaji löketnek. Ráadás poénként tanulmányozhatjuk még egy drága bárfelszerelésen alkalmazott nehézgéppuska hatását, és végigkövethetjük egy narkókereső chivava munkáját. A narkós zsarufilmeknek mindig van egy aktuális mesterdarabja, nemrég a Traffic volt ez, idén ennek tovább kommercializált és számos elemében lenyúlt változata, a Túl mindenen lehet a soros.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2284