TelevízóMemoNem felejthetőKolozsi László
Nincs
nagyobb átok annál, mintha mindenre emlékezünk.
Oliver
Sacks neurológusnak az önéletrajzi regényéből, az Ébredések film készült, az egyik különleges esetét tárgyaló írásából
– A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
– pedig opera. Sacks tette a nagyközönség számára is érthetővé és érdekessé az
agykutatást. Tulajdonképpen romantikus író, aki hisz az emberi elme
nagyszerűségében, következésképpen az ember nagyszerűségében; olyan író, akiben
mintha nem lennének kételyek azt illetően, hogy az emberi agy a természet
legkomplexebb és legtökéletesebb szerve. És abban is van valami romantikus,
már-már megejtően szentimentális vonás, ahogy az agysérült betegeire néz:
elsősorban is azt látja meg bennük, mitől lettek különlegesebbek, érdekesebbek.
Számára egy ritka kór nem is feltétlenül betegség, sokkal inkább egy különleges
képesség lehetősége.
Tasnádi
István drámaíró (Titanic vízirevű, Made in Hungária, Közellenség, Finito, East
Balkán, Memo) saját színdarabja nyomán készített tévéfilmje, súlyos témája ellenére
hasonló okokból tűnik életigenlő műnek. A Memo
nézhető úgyis, mint a felejtés felmagasztalása, vagy a boldogságkeresés filmje.
Kihámozható belőle az a tanulság is: addig vagyunk egészségek, addig vagyunk
képesek a zökkenőmentes életre, amíg agyunk tud rostálni, különbséget tenni
emlékezetünkre érdemes és arra nem érdemes események között. Az, aki minden foghúzásra
emlékszik, az emlékek súlyába beleroppan. A film ugyanakkor értelmezhető az
alkotás metaforájaként: az írás úgy jelenik meg a Memóban, mint gyógyító tevékenység. Seress Ervin (Molnár Áron)
azzal, hogy leírja emlékeit, megtanulja, hogyan szabaduljon meg tőlük, az alkotás
tehát ebben az értelemben nem más, mint az emlékeink terhétől megszabadító
tevékenység, az emlékezés ellen ható folyamat. Csukás Sándor operatőr nem
tervezi túl a kompozíciókat, hasznos enteriőröket, a történetet szolgáló
képeket alkot, és meglepően sokféle értelmezésre ad lehetőséget. Belegondolható
a filmbe – mivel a történet a hetvenes-nyolcvanas évek Népköztársaságban
játszódik, a Trabantok és a Lipótmező korában – egy rendszer- és korkritika is:
a soha semmit sem felejtő Seress hibátlan memóriája miatt maga a megtestesült
ellenzék. Valaki, aki szembesíthet bennünket, egykor kimondott szavainkkal,
hitvallásunkkal. A Memo apa-film is,
az elme megfigyelésével foglalkozó intézet fiatal kutatója Lónyai (Lengyel
Tamás) maga említi, mi is motiválja valójában a kutatásait: apja elvesztett memóriájáért
küzd. Azért kerül egy térbe, lakásba, a mindenre emlékező Seress, a mindent
felejtő alzheimeres apa (Tasnádi István ügyes rendezésének gyenge pontja a
casting és a színészvezetés, de Haumann Péter alakítása szívből dicsérhető);
hogy hassanak egymásra, hogy az apa kigyógyuljon a totális felejtésből.
Ugyanakkor
a film mintha nem mondaná ki, melyik is a rosszabb: mindent tudni vagy semmit.
(Vagy gondolkodó lényként létezni egy elnyomó, autokratikus rendszerben.) Az
egyedi betegségben szenvedő, semmit felejteni nem tudó férfi, mintha egy Sacks
könyv hőse lenne, esetleg Darold Treffert különleges elméket felvonultató
panoptikumának figurája. Szurkolunk neki, ahogy minden különleges képességűnek
(Sacks dr. Langdon Down nyomán savant-nak
nevezi őket). A film legerősebb jelenetei azok, amelyek Seress képességeit
mutatják be: hogyan tör ki mindenkinél előbb egy labirintusból, hogyan győz
memoriban.
Down
hasonlóképpen írja le a memória természetét, mint Tasnádi (a film szakértője a
jeles emlékezetkutató, Racsmány Mihály): nála az egész Grove lexikont betéve
tudó kisfiú például az apja hangján mondta fel a kilenc kötetet, hiszen az apja
olvasta azt föl neki. Seress is a hangok, szagok segítségével tapasztja meg
agyában a vele történteket. Mindenesetre nem feledkezhetünk el a film
legegyértelműbb értelmezéséről sem: a Memo
arról szól, hogy az, ami az agyunkban kavarog (a kavargást remek animációs
betéteken látjuk), veszélyes is lehet. Ránk is veszélyes lehet, másokra is. A kevesebb
inger: teljesebb élet.
Tanulság:
ne nézzünk tévét. Legfeljebb csak akkor, ha ilyen filmet adnak.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 5 átlag: 5.6 |
 |
|
