KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

A „bénító szintézis” ellen

Schéry András

„...Megint egy filmtörténet, megint egy szintézis-kísérlet, megint egy teljességre törekvő összefoglalás, újabb kísérlet az áttekintésre, a birtokbavételre, utópisztikus, illuminisztikus vállalkozás, amely azt hiszi, teljességében áttekintheti témáját”? A kérdést, amely alighanem minden új filmtörténet olvasójában felmerül, ezúttal szerencsére maguk a szerzők vetítik fel elsőiként, és – szintén szerencsére – rögtön határozott nemmel, a „bénító szintézis” elvetésével válaszolnak rá, felmentve ezáltal a recenzenst a teljesség számonkérése alól.

Ám mivel a Marsilio kiadó Adelio Ferrero által szerkesztett három kötete mégis A film története címet viseli, nem tekinthetünk el teljesen attól, hogy megvizsgáljuk: mennyire felel meg a tartalom e címnek.

A tartalomjegyzék „igazi” filmtörténethez illő címei egy-egy korszak, jelenség, alkotó bemutatását ígérik, összesen másfél tucat szerző tollából. A 15–20 oldalas tanulmányok azonban nem elsősorban e kötetek számára készültek: a baloldali vezetés alatt álló Modena városi tanácsának 4 éves filmtörténeti szabadegyetemén elhangzott előadásokat jelentette meg könyv alakban a kiadó.

Szabadegyetemi előadásokat olvasunk tehát, vagyis a szerzők elvben tudhatták, milyen közönséghez szólnak, de – bocsássuk előre legfőbb, s tulajdonképpen egyetlen alapvető kifogásunkat: – előadásaik megírásában ezt nem túlságosan tartották szem előtt: így váltakozhat a középiskolás „ismeretterjesztés” marginális filmtörténeti adatok aprólékos felsorolásával, a jótollú kritikus írása a száraz stílusú filmtörténész saját összefoglaló munkájából átemelt tanulmányaival.

A feldolgozás szempontjait elfelejtette ugyan egyeztetni a szervező-szerkesztő, a kötetek felépítését illetően viszont alig lehet kifogásunk: szinte minden jelentős európai ország – és persze az USA – filmgyártásának minden figyelmet érdemlő korszakáról és alkotójáról olvashatunk tanulmányt, s nem marad el – a témák különböző szerzők általi feldolgozásából adódó korlátokon belül – az összefüggések, kölcsönhatások feltárása sem.

A kezdetektől a hangos filmig címet viselő első kötet első írása (Adelio Ferrero: A film születése művészet és ipar közt) filmművészet és filmipar, „művészfilm” és „közönségfilm” viszonyának elemzésével olyan problémát vet fel, amellyel a további kötetek szerzői sajnos nem foglalkoznak behatóbban: a tömegfilm – néhány csalóka fejezetcím ellenére – száműzettetik e filmtörténetből, vagy jobb(?) esetben külön kezelendő és lekezelendő kategóriává válik, mintha csak annyiban volna film, hogy azt is moziban vetítik. Szimptomatikus, hogy az efféle összefüggéseket felvető egyetlen tanulmány (Film és közönség Olaszországban a hatvanas években; az Alkotók és irányzatok az ötvenes és hatvanas években című harmadik kötetben) szerzője,

Sandro Zambetti, maga is beismeri, hogy az általa felsorolt sikerfilmek nagy részét nem látta.

A nagybetűs Filmművészet története tehát ez a filmtörténet – is, teszi hozzá a recenzens, aki nagyon szeretne végre egy olyan filmtörténetet olvasni, amely együtt tárgyalja az együtt, vagy legalábbis egymás mellett készült „művészfilmeket” és „tömegfilmeket”; nem a kommersz-film apoteózisát, hanem – mondjuk előkelően: – a film kultúrtörténetét.

Visszatérve azonban a Marsilio filmtörténetére: a már említett Ferrero tanulmányai mellett számos jó írást olvashatunk: kiemelkedik Morando Morandini Fellini-pályaképe, Lino Micciché Pasolini-tanulmánya (A halál ideológiája Pasolini utolsó filmjeiben), a Decameron, a Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka és a Salo... elemzésével (szívem szerint ingyen osztogatnám a Decameron és a Canterbury „pornófeláras”(?) jegyei mellé), és Gianni Rondolino írása az „olvadás” szovjet filmművészetéről. A kevésbé ismert szerzők közül elsősorban Giovanna Grignaffini érdemel említést, a húszas évek szovjet filmjéről és a francia új hullámról írott tanulmányaival: kitűnően ragadja meg és a viszonylag szűkös terjedelmi keretek közt igen alaposan járja körül témáit, történelmi, gazdasági, kulturális kontextusukban vizsgálva a filmeket és alkotóikat. Ugyanezek az erényei Giorgio Fabre írásának (A 40-es, 50-es évek amerikai filmjének értelmezéséhez; A hangosfilm térhódításától a neorealizmusig című második kötetben). Az olasz film természetesen mindhárom kötetben viszonylag nagy terjedelmet kap: a vele foglalkozó írások közül a társadalmi-kultúrpolitikai összefüggések felvázolásával emelkedik ki Giampaolo Bernagozzi: A fasizmus filmje és Francesco Pinto: A neorealista terv és a katolikus kultúrpolitika című tanulmánya, valamint Leonardo Quaresimának a De Sica–Zavattini alkotópárost bemutató írása (Quaresima a szerzője a könyv egyik legjobb tanulmányának, a Losey-portrénak is).

Hiányolhatjuk, hogy a magyar filmről a könyvben egyetlen szó sem esik; vigaszul esetleg annyit, hogy a cseh új hullámról sem.

És hiányolhatjuk – ha nem kevés fogyatékossága van is e filmtörténetnek –, hogy nálunk még ilyen jellegű munka nem jelent meg. Pedig filmművészeti szabadegyetem nálunk is van, s még csak nem is egy vidéki város tanácsa verbuválja hozzá az előadókat.

 

Storia del cinema, a cura di Adelio Ferrero, IIII., Marsilio, Venezia, 1978. 270., 250., 222. o.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7511