KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Wanted

Kránicz Bence

Wanted – amerikai, 2008. Rendezte: Timur Bekmambetov. Szereplők: James McAvoy, Angelina Jolie, Morgan Freeman. Forgalmazó: Universal. 110 perc.

 

Tíz év távlatából újranézve a Wanted még mindig olyan filmnek tűnik, amely a legszabadelvűbb nézőből is kihozza a konzervatív erkölcscsőszt. A történet ideológiája ugyanis túlzás nélkül visszataszító: olyan sorozatgyilkosokról szól, akik a világ „egyensúlyi állapotának” fenntartását hirdetve öldökölnek gátlástalanul. Közülük a frissen beszervezett, boldogtalan irodistából terroristává képzett Wesley kerül főhősszerepbe, aki súlyos apakomplexusát, ócska szexizmusát és kétségbeejtő kisebbrendűségi érzését egyaránt a gyilkosságsorozat felszabadító rítusával kívánja megoldani.

Valójában a kazah Timur Bekmambetov első hollywoodi rendezése még kevésbé vérszomjas, mint Mark Millar és J. G. Jones eredeti képregénye, amelyben Wesley kiképzője egy kávézó ártatlan vendégeinek halomra lövésével mutatkozik be, demonstrálva, hogy bármit megtehet. Ám a képregény a szuperhősképregények paródiájaként működik azáltal, hogy a világ leigázására törő szupergonoszok szövetségeként mutatja be a Wesley-t is átformáló Testvériséget. Ez olyan iróniával vértezi fel Millarék ugyancsak roppant ellenszenves munkáját, amitől az erőszak ábrázolására is másképp tekintünk. A filmváltozatban sajnos nyoma sincs az iróniának: itt tényleg a kamaszkori gyilkosságfantáziák kiélése a cél, nagy költségvetéssel, digitális trükkökkel felturbózva. A Wanted akcióesztétikája átmenetet képez a Mátrix nagy hatású fegyverpárbajai és a Deadpool korhatáros kabarémészárlása között, miközben a történet szempontjából előbbivel a kiválasztott fiú motívuma, utóbbival az azonosulásra hívó antihős karaktere rokonítja.

Bekmambetov, aki az Éjszakai őrség akció-fantasyjével győzte meg a hollywoodi producereket alkalmasságáról, ezúttal is jól vizsgázik a lövöldözős-üldözős jelenetekben. Ugyanakkor esze ágában sincs reflektálni arra, hogy a Wanted cselekményét az izzadtságszagú macsókultusz szervezi, és a filmben minden nő kurva – az egyetlen, aki nem, vagyis Angelina Jolie karaktere, inkább megöli magát, hiszen nincs helye ebben a világban. Az agresszív nőgyűlölet szempontjából a Wanted a kortárs orosz tömegfilm éldarabjához, a Bekmambetov produceri ernyője alatt készült Hardcore Henryhez válik hasonlatossá, ami egy egészen más jellegű testvériség hatását mutatja a nemzetközi filmiparban.

Extrák: Kisfilmek a képregényről, a videójáték-adaptációról és a vizuális effektusokról, alternatív nyitójelenet, rövid Timur Bekmambetov-portré. A film Blu-rayen jelenik meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14132