KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Két korrekció a Höllering-nekrológhoz

Veress József

Ábel Péter

 

Kézdi-Kovács Zsolt a Filmvilág júniusi számában meleg szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Georg Höllering filmes pályájáról. A cikk (illetve a képaláírás) egy-egy kisebb pontatlanságát szeretném korrigálni.

A fotó alatt ez a szöveg olvasható: Georg Höllering (középen) a Hortobágy rendezése közben. Tévedés. A felvétel akkor készült, amikor a rendező – több mint harminc esztendő elteltével – ellátogatott a hajdani forgatás színhelyére.

„Nemeskürty Istvántól tudjuk (Filmvilág, 1980. április), hogy a hivatalos Magyarország milyen elutasítással fogadta a filmet” – írja Kezdi Kovács. Itt sem stimmel a dátum. Nemeskürty tényleg megírta a Hortobágy forgatásának hiteles történetét, de már évtizedekkel korábban. Höllering mellőztetésének ténye nem 1980 áprilisa óta közismert.

A lényeget illetően egyébként a jeles magyar rendező nem téved: valóban ideje lenne „rehabilitálnunk” Georg Hölleringet.

 

Veress József

 

 

Kedves Filmvilág!

 

Örültem Kézdi-Kovács Zsolt nagyon szép Georg Höllering nekrológjának. Jól hangzó poénjának már kevésbé. („Georg Höllering neve egyetlen magyar filmlexikonban sem szerepel!”) Gondolom, Kézdi-Kovács is tudja, hogy 1942-ben jelent meg az első, ebben, azt hiszem, tényleg nincs benne. Az 1964-es Filmkislexikonban és az 1970–73-asban, amelyet két munkatárssal én készítettem, viszont benne van! Ha nem is külön címszóban, de a magyar film története fejezetben, a 492., illetve a 86. oldalon. Sajnos címszót adat hiányában nem tudtam róla írni, mert tényszerű adatokat nem találtam róla. Az osztrák filmlexikon tudja a születési helyét, de évét nem, és csak annyit közöl, hogy 1947-ben Angliában alapított egy forgalmazó vállalatot. A nyolckötetes olasz nagy lexikon nem említi a nevét.

 

Üdvözlettel

Ábel Péter

 

Ui.: Több magyar filmlexikon nem volt, de a filmtörténetek írnak róla.

 

 

Veress Józsefnek igaza van. A képaláírás valóban téves; a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Ábel Péternek is igaza van. Mind a Film Kislexikonban (1964), mind a két kötetes (1970–73-as) Filmlexikonban szerepel Höllering neve. Mindkét lexikonban azonos (és egyetlen) mondatban: „Egyedülálló kísérlet volt az osztrák George (mind a kétszer így: két e-vel) Höllering Hortobágy című dokumentumfilmje, amelynek értékeit az sem homályosította el, hogy naturalista képek váltakoztak benne realista elgondolásokkal.” Hogy miért volt egyedülálló Höllering kísérlete, és főképp mik voltak filmjének értékei, az nemigen derül ki a lexikon(ok) szavaiból. Egyébként sajnáljuk, hogy sem az osztrák filmlexikon, sem a nyolckötetes olasz lexikon nem foglalkozik részletesen, sőt egyáltalán nem foglalkozik egy kitűnő magyar film készítőjével, rendezőjével. De azért még reménykedünk, hogy ezenkívül van még más lehetőségünk is, hogy ismereteket szerezzünk magyar filmekről, magyar filmek rendezőiről.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7779