KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika?

Korompai János

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Egyre növekvő csodálkozással olvastam a Filmvilág 1980/4., 5., 6. számaiban folytatólagosan közölt, a hazai játékfilmstúdiók munkásságáról számot adó, azt értékelő cikksorozatot. Az első két cikkben még bőven akadtak rokonszenvesen kritikus megjegyzések, a harmadik cikk azonban több olyan magyar filmet is megdicsért és fontosnak minősített (szerintem kritikátlanul túldicsért), amelyekről néhány hónappal korábban a Filmvilág is alaposan elmarasztaló bírálatokat közölt. Mármost a Filmvilág melyik számának higgyek? Hogy most minden megjegyzés nélkül – még a máskor bevált, a vitát tudatosító „Pro és kontra” jelzést is mellőzve – közreadják ezeket a dicshimnuszokat, ez vajon azt jelenti, hogy revideálták korábbi kritikus véleményüket, és néhány hónappal később sikerült alkotásoknak minősítik azokat a filmeket, melyeket előbb levágtak?

 

Korompai János

egyetemi hallgató, Budapest

 

 

A vitatott cikksorozattal eszünkben sincs visszavonni kritikáink bíráló megjegyzéseit: annak ellenére, hogy – amint ezt többször leszögeztük nem hisszük tévedhetetlennek kritikusainkat (szerkesztőségünket) az egyes filmek megítélésében. A cikksorozat, amint azt állandó felcímével „Számvetés és önértékelés” is jelezni kívántuk, a filmeket létrehozó alkotóműhelyek véleményét, szándékait, belső értéktudatát tükrözi; ezért szerepelt a cikkírók neve alatt funkciójuk, a filmkészítés folyamatában betöltött szerepük megjelölése is. Mindenképpen érdekesnek és tanulságosnak véljük megismerni a stúdiók vezetőinek (vezetőségének) véleményét a saját műhelyeikből kikerülő filmekről; akkor is, ha a kívülálló, kritikus szemlélő gyakran nem érthet egyet a film gyártóival. Ezért is tervezzük, hogy a későbbiekben visszatérünk az utóbbi időszak filmtermésének problémáira; ahol szükségesnek látszik, természetesen polemizálva a stúdiók egyikének-másikának önértékelésével.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7780