KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A kivégzés

Újrajátszott traumák

Baski Sándor

Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a cannes-i versenyprogramba.


Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan filmek is, mint a magyar Moszkva tér, a bolgár Viktoria vagy a Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját, biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul, egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége is, de A kivégzés elsősorban azért érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.


A KIVÉGZÉS – magyar, 2014. Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli Eszter. Zene: Szőcs Márton. Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm / Katapultfilm. 14 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11720