KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/március
• Forgách András: Ketten egyedül Jim Jarmusch
• Hahner Péter: Az idegen belovagol a városba… Anthony Mann westernjei
• Kovács Marcell: Mélysötét Mann noir
• Csanádi Péter: Keserű kékség Nicolas Roeg
• Pápai Zsolt: Ne nézz vissza! Kísért a jövő
• Géczi Zoltán: Bangkok szellemei Thai mozi
• Nánay Bence: A gyík és a tigris Thai art
• Kriston László: Kémvilágpolgár Le Carré-filmek
• Nevelős Zoltán: Keleten a helyzet Sziriána
• Báron György: A bosszú ügynökei München
• Trosin Alekszandr: A mi Bulgakovunk A Mester és Margarita
MÉDIA
• Schreiber András: NAVA a nap alatt Beszélgetés Kovács Adrás Bálinttal
• Reményi József Tamás: Ember az állatban Monty Python Tudományegyetem

• Mersich Gábor: Brutális trip Odegnál Róbert: Rév – A hívó
• Teszár Dávid: Posztapokalipszis most Akira
• Kemény György: Cuculus canorus
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Vigaszág-bog Fehér tenyér
• Csillag Márton: Bleifrei Kútfejek
• Barotányi Zoltán: Májbaj, Lali pap Üvegtigris 2.
LÁTTUK MÉG
• Csillag Márton: Tibor vagyok, de hódítani akarok
• Kárpáti György: Egy gésa emlékiratai
• Köves Gábor: Bizonyítás
• Nevelős Zoltán: Aura

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizonyítás

Köves Gábor

 

A professzorok házába leshetünk be újra, az egyetemi campus e felettébb belterjes, és rivalizálásoktól sem mentes szegletébe, ahol a versenyképes életkor még a szupermodellekénél is alacsonyabb. A matematikusok versenyistállójában legalábbis – derül ki John Madden míves színdarab-adaptációjából – huszonöt felett már kár is próbálkozni, aki addig nem bizonyította zsenijét, legjobb, ha beletörődik saját középszerűségébe. David Auburn saját darabjából készített forgatókönyve jóvoltából újból bizonyítást nyer a közkeletű igazság, miszerint a zsenié legalább olyan küzdelmes sors, mint azé, aki nem géniusz. Nem elég, hogy a Gwyneth Paltrow alakította szépreményű matematikus elvesztette hosszan betegeskedő édesapját, ám az sem kizárt, hogy a lány nem csak apja szellemi képességeit, de a megbomlott elméjű zseni (egy újabb skalp Anthony Hopkins őrült-repertoárjában) betegségének csíráit is megörökölte.

Madden (aki a Szerelmes Shakespeare után másodszor forgat Paltrow-val) ügyesen adagolja a fordulatokat, s a szimpla gyász-sztori hamarosan nem várt thriller-elemmel színesedik, még ha ezúttal nem is egy csontváz kerül elő a hátsó udvarból, hanem egy zseniális bizonyítást sikerül előbányászni az atyai örökségből. Hogy Gwyneth mennyire az apja lánya, azaz hogy ő írta-e a kérdéses levezetést, vagy kellemetlenkedő nővére és ügybuzgó (szintén szakmabeli) fiúja kételyei nyernek bizonyítást, bűn lenne elárulni, a film második része mindenesetre azzal telik, hogy feltárulnak apa és lánya közös múltjának részletei. Noha a történet ebben a szakaszában sem tartogat különösebb izgalmakat, Madden felpörgeti az eseményeket: úgy vág, s kamerájával úgy táncolja körbe a kockás füzetek felett görnyedő szereplőket, mintha nem is matematikusokról, hanem világ-összeesküvésekben mesterkedő szuperkémekről szólna a történet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8553