KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Emberek és farkasok

Kövesdi Rózsa

 

Úgy látszik, valamiféle átok ül a magyar címadókon. A XX. század egyik legjelentősebb olasz prózaírója, Elio Vittorini antifasiszta regénye, az Uomini e no (Emberek és nem emberek) két kiadásban is megjelent magyarul, először Milánói rapszódia, majd Emberek és farkasok címmel. A regény szabad feldolgozásával készült film elkeresztelésekor a forgalmazók az utóbbi címet tartották meg, sajnálatos módon megfeledkezve arról, hogy korábban ugyanezen a címen vetítették Giuseppe de Santis egyik emlékezetes filmjét is.

Valentino Orsini az ellenállás hőskorát idéző filmje lényegében azt keresi, hogyan kell egyszerűen élni, ha kizökkent a világ. Erre konstruálja meg a mára is érvényes, nagyonis leegyszerűsítő, és éppen ezért nagyonis meggyőzőnek ható válaszát: ha akkor és ott 1944-ben Milánóban, vagy akár itt és most – mindenki a maga helyén, az adott pillanatban azt teszi, amire szükség van önmaga és mások boldogságához, akkor az élet leegyszerűsödik. A film városi ellenállói munkások, egyszerű emberek, akik számára az, hogy életük kockáztatásával harcoljanak a fasizmus ellen, ugyanolyan természetes, mint ahogy esznek, dolgoznak, szeretnek. Ezt keresné a film író-főhőse, N 2, a Parancsnok is, de az ő számára ez az út csak a legvégső áron járható. Ő mindig az Egészet látja, nemcsak a tettet, de annak következményeit is. Neki cselekednie kell, ugyanakkor halálosan nyomasztja a mások sorsáért érzett felelősség. Egymás után esnek el bajtársai, de elpusztulnak az ő akcióik megtorlásául kivégzett ártatlan túszok is. Az élet és az ellenállás így egyre bonyolultabbá, szövevényesebbé válik, amelyben már nem maradhat idő, hely szerelme számára sem. A film logikája szerint ezért, önmagával megbékélve választhatja a szép halált.

Sajnálatos, hogy a filmben éppen a cselekményes jeleneteknél csökken a feszültség. Hosszadalmassága ellenére sem meggyőző N 2 szerelmének erkölcsi vívódása. A kitűnő Flavio Bucci N 2 szerepében emlékezetes alakítást nyújt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7285