KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bölcs Jaroszlav

Simándi Júlia

 

Van az orosz történelemnek egy olyan forrásműve, amilyen a mi számunkra mondjuk Anonymus Gestája: az Őskrónika vagy más néven A régmúlt idők krónikája. Keletkezése a XI. századra tehető, formája évkönyv, amely esztendőről esztendőre számba veszi az orosz állami lét kezdeteinek sűrű eseményeit. Ez a Grigorij Kohan rendezte terjedelmes, hatalmas apparátust mozgató és – legalábbis a totálokban – látványos film nem kevesebbre vállalkozott, mint e krónika lényegesebb cselekményfordulatainak megelevenítésére. S ez a (vitatható, hogy mennyire szükséges) vállalkozás külsőségeiben akár sikeresnek is mondható. Bár ember legyen a talpán, aki kiigazodik Vlagyimir kijevi nagyfejedelem öt feleségétől és több száz ágyasától származó gyerekeinek népes táborában, vagy aki előzetes tanulmányok nélkül átlátja a belviszályok és a külső ellenségekkel folytatott csatározások menetét. A jellemek rajza, a cselekedetek motiválása, a szereplők közötti kapcsolatok kialakulása, a történelmi tények előkészítése vagy kommentálása már nem fért bele ebbe a mozgó képeskönyvbe, noha a szép tájakból, hosszú-hosszú vonulásokból, lovaglásokból bőven lefaragható lett volna az ehhez szükséges idő.

Pedig fontos, és mi több, erőszakolt aktualizálás nélkül is időszerű tanulságokat vet fel számunkra az orosz államalapítás története: a testvérharcokét, az idegengyűlöletét, a haza vagy haladás újra meg újra egymást kizáróan feltett kérdéséét; azt, hogy vajon hibázott-e Bölcs Jaroszlav, mikor a hűbéresek biztonságát szavatoló hadsereg erősítése helyett kultúrára és művészetekre, a fejlett nyugati birodalmakkal való kapcsolatfelvételre költötte az adókból befolyt összeget; s hogy vajon alig néhány évtizeddel a kereszténység felvétele után kialakítható-e, életképes-e a saját nemzeti karakterű vallás. Sajnos, ennek a valóban izgalmas problémakörnek a pontjait a film mindössze tartalomjegyzék-szerűen sorolja fel. Így aztán a nemes szándék, a lenyűgöző méretek és az imponáló mennyiségek dacára egy felületesen kivitelezett, részleteiben elmosódó élőkép-sorozat marad ez a film, amely a serdületlen korú nézők elsődleges izgalmi igényeit elégíti ki (vérengző besenyők, várostrom, kémek stb.) és – megfelelő kommentárokkal ellátva – az e tárgyú tananyag szemléltetését szolgálhatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6824