KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/december
MAGYAR MŰHELY
• Jancsó Miklós: A kövek üzenete Forgatási napló

• Dániel Ferenc: Traktort, párttitkárt vegyenek!
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Egy titkos filmrendező Beszélgetés Ember Judittal
• Kovács András Bálint: A játékfilm esete a dokumentumfilmmel A történet újraélesztése
FESZTIVÁL
• Sipos Júlia: Közös szennyesünk A zöld hegy
• Turcsányi Sándor: Török idők Yilmaz Güney után
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Csepeli György: A rendező, az operatőr és a gyilkos A média öl
• Kovács András Bálint: Kaki, pisi, fing
• Schubert Gusztáv: Meg egy szó a szépművészetekről

• Almási Miklós: A (film)birodalom visszavág Feltámad a mozizás?
KÖNYV
• Bernáth Gábor: A tiszta háború
• Földényi F. László: A posztmodern lélek mozija Wagnertől a CNN-ig
ANIMÁCIÓ
• Bóna László: Jó éjszakát Disneyvel! Agresszív animáció
• Lőrincz Éva: Hupikék falanszter Szelíd animáció
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Csorba csészéink Vigyázók
• Koltai Ágnes: Lenin és a gyapjúzokni A gorilla délben fürdik
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A bérgyilkosnő
• Koltai Ágnes: Tito és én
• Barotányi Zoltán: Célkeresztben
• Fáber András: A farkas árnyéka
• Ardai Zoltán: Tökéletes célpont
• Harmat György: Jessie Lee bosszúja
• Tamás Amaryllis: Nagy durranás 2.

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A farkas árnyéka

Fáber András

A kanadai francia filmgyártás fénykora a hatvanas-hetvenes évekre esett: Denys Arcand, Pierre Perrault egyre-másra készítették az erőteljes, néprajzilag is hitelesnek ható filmeket Québecről, erről a különös, kissé rezervátum-szerű, ám a modern civilizációt sem nélkülöző, országnyi országrészről. Ez a vonulat azóta némiképp kifulladt, illetve felhígult, főbb témáit népszerűbb kidolgozásban kisebb mesterek variálják. Ilyen téma a primitív őslakosság konfliktusos találkozása a modernizációval. Agaguk, a sámán fia „kivert farkasként” él feleségével, egyszerre száll harcba népének ősi törvénye (az apját illető „jus primae noctis”) és az ősi, közösségi életformát aláásó, a maga törvényeit érvényesítő fehér ember világával, sajátos, átmeneti figurájaként annak a nagy átalakulásnak, amely szinte mindig a „kulturális sokk” formáját ölti, valahányszor archaikus társadalom találkozik fehér, modern (vagy magukat annak hívő) betolakodókkal. E sokk elmaradhatatlan kísérőjelensége az alkoholizálás és az erőszak (emlékezzünk az amerikai indiántörténetekre irodalomban és filmen). A film alkotói láthatólag ügyeltek az etnográfiailag is pontos ábrázolásra (arra is volt gondjuk, hogy a munka, a vadászat és a törzsi élet eseményeinek bemutatása során néhány mondat az eszkimók (bocsánat: az inuitok) nyelvén is elhangozzék. Van ezen kívül a filmben még tűz, vér, gyilkosság, prémekbe öltözött marcona rendőrnyomozó (Donald Sutherland), fortélyos eszű sámán (Toshiro Mifune), farkaskaland, gyermekszülés az igluban – a búr és a búrkalap csak azért maradt ki, mert elütne a „couleur locale”-tól. Útleírások kedvelőinek jó szórakozást nyújt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=644