Láttuk mégKínos történetekSzántó Péter
Hagyomány immár a csehszlovák filmművészetben, hogy fiatal rendezők közös filmben mutatkoznak be. Ezek az etűdök első szárnycsapások lehetnek egy nagyívű röppályán, máskor meg szerencsétlen szárnypróbálkozások. Mindenesetre két dolog roppant fontos: hogy a friss diplomások mit tudnak, és hogy mit akarnak mondani. A régiekről ma már tudjuk, hogy megújították a film nyelvét, s hogy ezt épp Milan Kundera (Jirešék), illetve Bohumil Hrabal (Chytilováék) világának filmre vitelével tették.
A most bemutatkozó fiatalok a szakmát (mondjuk inkább: a leckét) jól megtanulták, s tünetértékű az is, hogy debütjükhöz épp Čapek három novelláját választották. Gondolkodjanak azon az esztéták, politológusok, pszichológusok, miért érdekelnek ilymértékben három mai fiatal rendezőt a harmincas években alkotott sikeres – ennek ellenére tehetséges – cseh író expresszionista, titokzatos, tehát örökérvényű, viszont semmi lényegesről sem szóló történetei. Eme előképzettségek nélkül ugyanis ez nem mindig világos.
Három történetet látunk. A Rekord című, már-már legendát Dragomir Zbornik úgy vitte filmre, hogy csaknem Hrabalt érezzük a történet mögött: habzik a sör, nap csillan a rézfúvósok hangszerein, az emberek kedvesen torzak, és kellő számú flúgos egyed található közöttük. A baj talán csak az, hogy láttuk már a Fekete Péterben, ha nem előbb. A kék krizantém című történetben T. Tintěra legfőképp színészvezetési erényeiről tesz tanúságot. A legizgalmasabb az A gyilkos merénylet, melyet Z. Flírd rendezett, az idősebb Hrušinskývel a főszerepben. Az alulról világított, nemegyszer halszemoptikával fényképezett jelenetek ideges mozgása nem kevés tehetséggel adja vissza Čapek fülledt, expresszionista világát, melyben a bőregérből is lehet angyalka.
Persze azokhoz is szól ez a film, akik nem tudják, hogy egy hagyomány mai örököseit látják. Ők megnézhetnek három kedvesen szórakoztató filmepizódot.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1552 átlag: 5.48 |
 |
|
