|
|
|
Láttuk mégÉden boldog-boldogtalannakMátyás Péter
Alain, a főszereplő idegileg kimerülten pszichiátriai intézetbe kerül. Az új kezelés, az „elektromos boldogság” hatására személyisége megváltozik, öntudatlan beidegződései, gondolkodási folyamatai átalakulnak. Az örök jó érzés birodalmában megszűnik a szorongás, az értelem határai leszűkülnek, az érzések uniformizálódnak. A sikerkultusz jegyében nevelkedett, erkölcsileg degenerálódott, szakképzett fogyasztóvá váló emberről fest torz képet Alain Jessua filmje. De a tudomány és reklám által manipulált új ember kritikájában a jelen ellentendenciáinak bírálata is rejlik.
Kár, hogy itt mindez közhelyként jelenik meg, s a filmnyelvi megoldások is visszaköszönnek. A harisnyás női láb izgató szimbóluma Buñuelt, a majmon és emberen végzett kísérlet ironikus összepárosítása az Amerikai nagybácsimat juttatja eszünkbe. A film végén a már szintén „boldog”, kívánatos feleség úgy öleli magához hősünket – vele együtt mindannyiunkat –, ahogy azt tette Sandra Milo Mastroiannival a Nyolc és félben.
Az egyik jelenetben a kísérletet vezető orvos Bacon szürrealista portréja előtt állva a szemétdombra kívánja a világ- és zeneirodalom szorongással teli alkotóit. A rendező többek között Proust, Dosztojevszkij, Wagner és természetesen Bertolucci szellemét idézi, ám a mélyreható esztétikai és intellektuális eljárásokkal adós marad.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1835 átlag: 5.55 |
 |
|
|
|
