KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/február
• Schiffer Pál: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Magyar Bálint: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Ardai Zoltán: Oda azért még elmegyek Tiszta Amerika
• György Péter: Kis, szomorú stílromantika Hótreál
• Zsugán István: Fekete dobozaink Beszélgetés Sára Sándorral
• Kovács András Bálint: Monológok a Kárhozatról Tarr Béla új filmjéről
• Zsugán István: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Szalai Györgyi: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
VITA
• Horváth Márton: Felszólalás Vita a magyar filmről, 1962
• Galambos Lajos: Film-ügy vagy víz-ügy? Vita a magyar filmről, 1962

• Zalán Vince: A levetkőztetett planéta Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Schubert Gusztáv: A fény évszázada Ginger és Fred
• Nóvé Béla: Rács és toll Börtönemlékek
• Molnár Gál Péter: Egy dal életrajza Lili Marleen
• Barna Imre: Játék Amerikával Martin Scorseséről
• N. N.: Martin Scorsese filmjei
• Rubanova Irina: „A lázadást játssza el” Viszockij, a filmszínész
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Betty Blue
• Tamás Amaryllis: Tangók
• Nagy Zsolt: A betörő
• Szemadám György: A vér mindig forró
• Kovács Ágnes: A Nílus gyöngye
• Kabai József: Mona Lisa
• Justyák János: Az üldözött és a vak
• Mészáros István: Feltámad a Vadnyugat

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az üldözött és a vak

Justyák János

Egy rejtekhelyet kereső férfi zavarja meg a vidéki kastélyában visszavonultan élő vak színész érintetlen nyugalmát. Különböző sorsuk és mentalitásuk ellenéra a bizalom törékeny jegén egyensúlyozva a két férfi az idegenkedéstől lassan a cinkosságig jut el. Ami végtére nem is olyan meglepő, mert igazából magányos lelkek, akik szabadulni szeretnének az egyedülléttől. Ez viszonylag könnyen sikerül is, mert a szerepek maguktól kínálkoznak, a színész rátalál nézőjére. Ehhez a kamarajátékhoz antik szobraival, franciásan kifinomult miliőjével a kastély hatalmas épülete szolgál díszletül. (Henri Alekan, a világhírű operatőr szemmel látható élvezettel veszi ki részét ebből a színházasdiból, térbevilágításaival teátrális atmoszférát teremt.) Jean-Louis Leconte rendező és Gérard Brach forgatókönyvíró (aki többek között Polanskival, Antonionival, Joszelianival dolgozott együtt) a lélektani kamaradrámát egy thriller keretébe foglalja. A történet végén a bűntársait eláruló üldözöttnek egy titokzatos gyilkos tőrbe csalt áldozataként, kővel a szájában kell meghalnia. Lelki finomságokból lövöldözésbe váltani a színésznek bizonyára érdekes játék, a nézőnek nem annyira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5105