KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Get Carter

Kovács Marcell

 

Nem ez az első pofon, amit az angolok Stallonétól kapnak. Már azt is nehezen emésztették meg, amikor kedvenc gyilkológépük, Dredd Bíró a képregény hollywoodi feldolgozásában családi problémákkal küszködő hősszerelmesként elevenedett meg, és most újabb nemzeti kincs esik áldozatul az álmos tekintetű akcióhős suta karriermentési igyekezetének.

A Mike Hodges 1971-es gengszter-klasszikusából készült remake-ben a bátyja halálát megtorló gonosztevő vigasztalan története a megváltás szimfóniájává változik. Az árva unokahúg képében érkező angyal a kárhozatra ítélt hőst megajándékozza az újrakezdés lehetőségével, ezért az öngyilkos bosszúhadjárat az új értelmezésben szinte jogos számonkéréssé szelídül: csak annyira kegyetlen, hogy különösebb erkölcsi aggályok nélkül még megbocsátható legyen. Nincs hát pucéran lövöldöző Michael Caine, sem csomagtartóba zárva a folyóba fulladó cicababa, és persze hűlt helye az izgalmas telefonszexnek is Britt Eklanddal. Illetve Michael Caine egy mellékszerep erejéig, szokás szerint, mégiscsak felbukkan, ahogy az örökérvényű főcímzene is, igaz, trip hop-os hangszerelésben.

Az alaposan kilúgozott sztoriba Stephen Kay rendező markáns látványvilággal és egy hosszadalmas autós kergetőzéssel kísérel meg életet lehelni. Az acélosan kékre szűrt képek és a tolakodó kameratrükkök azonban csak fokozzák a film keresettségével szembeni ellenérzést. A végeredmény olyan, mintha a Leon, a profit a Holló díszletében Guy Ritchie forgatta volna újra, csak még ráadásul unalmas is. Egyedül Sly és Mickey Rourke közös jelenetei ragadják meg a figyelmet. A két nyugdíj előtt álló nehézfiú ránctalanított, bronzbarna arcának látványa sikeresen idézi meg az eredeti Get Carter felejthetetlen, már-már filozofikus mélységű sivárságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3510