KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Operett és foxtrott Emigránsok

• Schubert Gusztáv: Virtuálfrász Dr. Caligaritól Mr.Smith-ig
• Kovács Marcell: Agyfürkészők Amerikai paranoia
• Nevelős Zoltán: Maffia, korrupció és magányos hősök Olasz paranoiafilm
• N. N.: Maffia és paranoia
• Varró Attila: Walker, mon amour Kultuszmozi: Point Blank
• Hungler Tímea: Magányügyek Szingli-stílus
• Vágvölgyi B. András: Elvirágzó vágy/álmok Fitnesz-fasizmus
• Horeczky Krisztina: Párnafilm Nők a moziban
• Vaskó Péter: Terézanyu mozija Beszélgetés Bergendy Péterrel
FESZTIVÁL
• Báron György: A nagy zabálás Mediawave
• Pápai Zsolt: A kép színeváltozásai Brit Filmnapok

• Takács Ferenc: Cloyne püspöke moziba megy Beckett és a Film
KÖNYV
• Kovács István: A vasember kora Andrzej Wajda: A film és más hívságok
• Csantavéri Júlia: Vágtában Dobai Péter: Angyali agresszió
• Kelecsényi László: Barátkozás a káosz démonával Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések
KRITIKA
• Beregi Tamás: Forduljon Smith-hez Mátrix – Újratöltve
• Nyírő András: A promo veled van Mátrix-kampány
• Győrffy Iván: Agyhalál Naqoyqatsi
• Békés Pál: v + f Adaptáció
• Horváth Antal Balázs: Spanyol rulett Intacto
• Ádám Péter: Állat az emberben Véresen komolytalan
DVD
• Pápai Zsolt: Fegyverre feszítve Terrence Malick: Sivár vidék
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: A vonzás szabályai
• Takács Ferenc: Birtokviszony
• Köves Gábor: Azonosság
• Dóka Péter: Egy csók és más minden
• Vaskó Péter: Tulipános Fanfan
• Csillag Márton: Londoni csapás
• Tosoki Gyula: Halálosabb iramban
• Csillag Márton: Több a sokknál

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tulipános Fanfan

Vaskó Péter

 

Fanfan az ügyes, okos, bátor és roppant szerelmes népi hős már vagy 200 éve tulipánkodik a gall szájhagyományban, irodalomban és úgy 20 évente filmre is viszik. A leghíresebb változat Christian-Jaque 1952-es filmje Gérard Philipe-pel és Gina Lollobrigidával, amely nálunk Királylány a feleségem címmel lett nagy siker. A történetben a jóképű és romantikus csirkefogó Fanfan a kényszerházasság elől a katonaságba menekül a szép cigánylány, Adeline bíztatására, aki ráadásul azt is megjósolja neki, hogy a király lányát fogja feleségül venni. Számos kaland után, ha a vér szerinti királylány végül nem is, Adeline és a francia sereg győzelme annál inkább bejön Fanfannak.

Luc Besson francia sikerfelelős a végelgyengülésben kimúlt Taxi széria után úgy döntött, amolyan jenki módra összebütyköli az ’52-es film remake-változatát. A ráncfelvarrott, piacosított változat rendezői székébe a közös munkában már bevált (Taxi 2-3, Wasabi) Gérard Krawczyk került.

Végeredményként egy öszvér-megoldás született, a Philipe-film első felét jóformán snittről snittre újraforgatták, cserébe a második rész szinte semmiben nem hasonlít az eredetire, új szálak, szereplők, helyszínek bukkannak fel.

Miközben az alkotók igyekeztek megtartani az elődre jellemző könnyed humort, megpróbálták a feltételezett nézői elvárásokhoz igazítani az akciójeleneteket. A megvalósítás mindkét esetben felemásra sikeredett. Az arisztokratákból hol többé, hol kevésbé szórakoztató módon homokosok és debilek lettek, a verekedések és „kardozások” (szerintem csak sznobok hívják ezeket a részeket „vívásnak”) pedig a kor igényeinek megfelelően kung fu-közeli élményben részesítik a nézőt. Az áramvonalasított remake legnagyobb vesztese végül a mesei hangulat és a romantika lett. Az újraszabás során Bessonék valószínűleg ezeket az elemeket ítélték legkorszerűtlenebbnek, a film így azonban éppen a tágasságából és bájából vesztett. Ez a „pörgősre” modernizált, simára gyalult Fanfan sem rossz mozi, de nem több, mint egy színes, halványabb utánnyomás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2311