KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kate és Leopold

Hungler Tímea

 

Meg Ryan rajongóit nem érheti csalódás. James Mangold rendező új filmjében a „szőke vadóc” témára elkészítette a sokadik variációt: a világsztár most egy piackutatót alakít, aki egy XIX. századi főnemessel esik némi félreértés és a viharos egymásra találás után szerelembe. A romantikus komédiában két világ, két kor találkozik egymással. Ezt is láthattuk már ezerszer, elég csak a Vissza a jövőbe vagy a Csapás a múltból típusú filmekre gondolnunk. Leopold, a lift feltalálója (Hugh Jackman) a múlt századból csöppen az új évezred New Yorkjába egy időalagúton keresztül, mely a Brooklyn-híd felett ível. Éppen időben, hiszen arisztokrata családja a kiházasításán töri a fejét, a felkínált lánykoszorúból viszont egyetlen virágot sem óhajt leszakítani.

A komédia főként az anakronizmusból táplálkozik: Leopoldnak az új világban meg kell barátkoznia az elektronikus berendezésekkel, a kutyasétáltatással, és az emancipált nőkkel, köztük kissé arrogáns szomszédnőjével, Meg Ryannel. Hugh rendkívül tanulékony. Pár, az ezredforduló New Yorkjában eltöltött nap után már magabiztosan kezeli a kenyérpirítót, focimeccset néz a tévében, napszemüveget hord, belbecse viszont háborítatlan marad – szóvirágainak, lovagias, kifinomult stílusának az ambiciózus, munkamániás szőke piackutató egyre nehezebben áll ellen…

A liftet azonban fel kell találni, Leopoldnak mennie kell. Az Új Zrínyiász alaphelyzete a film utolsó harmadában az Egy jenki Arthur király udvarában szituációvá alakul. A piackutató, a szerelemtől megrészegülten, felméri a lehetséges technikai válságnak az emberiségre gyakorolt súlyos gazdasági következményeit, és követi kedvesét a XIX. századba… Legyenek egymáséi. Inkább, mint lépcsőt mászni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2593