KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

A barátkozás lehetőségei

Egy rosszabb nap

Báron György

Négy Bodor-novella Ceausescu szürreális-naturális Romániájából.

 

Ha föltesszük a kérdést, melyik kortárs magyar írónak filmesítették meg a legtöbb művét, a válasz váratlan lesz és meglepő: Bodor Ádámnak. A sort 1972-ben Bacsó Péter nyitotta meg a Forró vizet a kopaszra című komédiával (mégha annak csupán az első negyedórája követte is az eredeti novellát), aztán következett Fábri Zoltán a Plusz-mínusz egy nappal, utána Gothár A részleggel, az utóbbi két évben pedig gyors egymásutánban három Bodor-adaptáció is készült: egy rövidfilm (Buvári Tamás: Kivégzés), egy mozibemutatóra váró nagyjátékfilm (Kamondi Zoltán: Dolina), s egy ötvenperces tévéfilm (Ferenczi Gábor: A barátkozás lehetőségei). Az ok kézenfekvő: Bodor történetei egyszerűek, egyenesvonalúak és szikárak, akár a filmnovellák. Ráadásul ez a fajta látomásos kelet-európai abszurd meglehetősen társtalan a magyar irodalomban (kevésbé a románban vagy a csehben). Bacsó groteszk komédiát forgatott belőlük, Fábri abszurd filozófiai tanmesét (hasonlót, csak erőltetettebben, később Buvári Tamás), Gothár abszurdba hajló létdrámát, Kamondi abszurd-szürreális víziót, Ferenczi kisrealista káeurópai mozgóképet. Mindegyik változat hűséges és hűtlen egyszerre, mégha nem is egyforma intenzitással és színvonalon, elvégre Bodor prózája – mint láttuk – sokféle értelmezéshez szolgáltathat muníciót, alighanem ezért is szeretik filmeseink.

Ferenczi és a társ-forgatókönyvíró, Can Togay négy novellát fércelt egybe, amelynek hősei időnként összefutnak, útjaik keresztezik egymást, majd szétválnak, s mennek tovább a maguk célja felé – míg az egyik ilyen találkozás tragikus véget nem ér. A halálos baleset, amelynek következményeivel indul, s előzményeivel folytatódik a filmmese, rántja egybe a négy széttartó történetet. Ám az igazi kötőanyag a tér és idő, amelyben ezek a köznapi, fakó események lejátszódnak: Kelet-Európa, végvidék, a hatvanas-hetvenes, tán nyolcvanas években, nem tudni pontosan, elvégre a korszak egyik jellemzője, hogy akkor és ott megállt az idő. Zötyögtető, kátyús földutak, ormótlan orosz, román, endéká autók, buszok és minibuszok, kopott ruhák és kopott tekintetek, lepattant bisztrók, valaha jobb napokat látott kisvárosi hotelek, mindez az erdélyi havasok tág ölelésében. Ferenczi, Togay és operatőreik, Markert Károly és Lovasi Zoltán hitelesen rekonstruálják a létezett szocializmus egyszerre naturális és szürreális világát, amely térségünkben sehol olyan tisztán és pőrén nem volt tettenérhető, mint Ceausescu Romániájában (aligha véletlen, hogy erről a korszakról ma a román filmek szólnak a legerőteljesebben, s nyerik sorra a világfesztiválokat). Ferenczi Gáborék alkotásából ugyanaz a hangulat árad, ami Puiu, Porumboiu és társai remekléseiből. Az alkotók egyetlen ponton változtattak érdemben az eredeti szövegeken: az És akkor majd látjuk egymást végét – egybekapcsolva A sofőrünk egy rosszabb napjával – tragédiába fordították. Bár az eredeti befejezés – amelyben Weisz Gizella a szakítás után derűs arccal utazik a buszon – a maga egyszerűségében minden tragédiánál megrendítőbb, a filmes dramaturgia szempontjából mégis jogosnak tűnik a változtatás, elvégre így kötődnek egymáshoz, zárulnak kerekre a széttartó sorsok és epizódok, kapcsolódik össze a film eleje és vége (fordított sorrendben), akárcsak Alejandro González Inarritú hasonló dramaturgiájú impozáns játékfilmjeiben.

Tetszhalálából támadt föl az utóbbi években a magyar tévéfilm: Török Ferenc, Miklauzic Bence, Rozgonyi Ádám, Balogh Zsolt, Mészáros Péter után most Ferenczi Gábor állt elő figyelemreméltó művel; külön öröm, hogy magyar szerző írásából forgott mindegyik. Olcsó mozgóképek ezek, szűk térben és időben játszódnak – ám ez inkább előnyükre, mint hátrányukra válik. Tévéfilm? – talán nincs is értelme a megkülönböztetésnek. A barátkozás lehetőségei gondosan megmunkált, igényes új magyar film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/08 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9080