KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
   2018/március
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Vágytárgyak, enteriőrök Kádár-kori álmok: lakásmesék
• Gelencsér Gábor: Isten szemével Beszélgetés Jeles Andrással
• Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma Beszélgetés Máthé Tiborral
• Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” Beszélgetés Sándor Pállal
• Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer Beszélgetés Tóth Barnabással
• Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia Cseh András és Mata János animációi
ÚJ RAJ
• Vajda Judit: Egyedül nem megy Laurent Cantet
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák Miike-jubileum
• Varga Zoltán: A látszat világai John Carpenter víziói
SZERELMI ÁTKOK
• Szabó Ádám: Szenvedélybűn Sokszorosított sztárok
• Baski Sándor: Beépített anyaghiba Fantomszál
NET/PAPÍR/OLLÓ
• Huber Zoltán: Hasadó valóságok Az álhírek és a közösségi média
• Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt Rajongói elméletek
• Szíjártó Imre: Filmmániások Jelentés a blogoszférából
• Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei A Pentagon titkai
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
FILMTÖRTÉNET
• Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj A Heimatfilm
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi BIDF
KÍSÉRLETI MOZI
• Varga Balázs: Enyészet The Rub
KRITIKA
• Schreiber András: Germán anya Sötétben
• Tóth Klára: A kultúra folytonosság A sátán fattya
• Kolozsi László: A félfülű Getty A világ összes pénze
• Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok Lady Bird
MOZI
• Soós Tamás Dénes: Láthatás
• Huber Zoltán: Sztálin halála
• Kovács Kata: Mrs. Hyde
• Sepsi László: Vonat Busanba – Zombi expressz
• Sándor Anna: Az útvesztő: Halálkúra
• Baski Sándor: Ősember
• Benke Attila: 12 katona
• Alföldi Nóra: A hűséges
• Fekete Tamás: A szabadság ötven árnyalata
• Kránicz Bence: Fekete Párduc
DVD
• Benke Attila: A ferde ház
• Géczi Zoltán: Buena Vista Social Club: Adios
• Varga Zoltán: Dargay Attila gyűjteményes kiadás
• Kovács Patrik: Bővérű nővérek
• Pápai Zsolt: Novemberi gyilkosság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Cseh András és Mata János animációi

Papírvizsla, madárkomédia

Varga Zoltán

Cseh András és Mata János munkássága a magyar animáció megkerülhetetlen fejezetei.

 

2017 decemberének végén alig néhány nap különbséggel lehetett értesülni Mata János és Cseh András halálhíréről. A két rendező fontos fejezeteket jegyzett a magyar animációs film történetében. Mindketten annak a Macskássy Gyulának a szárnyai alatt kezdték animációsfilmes pályafutásukat, aki kiharcolta, hogy a hazai mozgókép-gyártásban az animáció is megkaphassa a méltó helyet. Az inaséveket és az első egyedi filmeket követően Cseh András és Mata János neve egyaránt animációs sorozatokkal kapcsolódott össze.

 

*

 

A Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulmányait követően Cseh András (1927–2017) pályakezdése a magyar rajzfilm „honalapításának” korszakához kötődik, az 50-es évekhez; közreműködője volt valamennyi ekkor készült Macskássy-animációnak. Rajzolóként találkozunk a nevével A kiskakas gyémánt félkrajcárja, az Erdei sportverseny és a Kutyakötelesség stáblistáján, a Két bors ökröcskében már mozdulattervezőként (animátorként) vett részt, s az évtized második felének rajzfilmjeit – az Egér és oroszlán, valamint A telhetetlen méhecske Macskássy-klasszikusain kívül a Csermák Tibor által rendezett A török és teheneket – ő fényképezte másodmagával. Operatőri teendőket később is számos alkalommal ellátott saját és kollégái filmjeiben egyaránt. Rendezői debütálására a Pannónia Filmstúdió első külföldi megrendelésre készült sorozattermékében, az Artúrban került sor, majd a hazai fogantatású sorozatanimációt megalapozó Macskássy-széria, a Peti egyes epizódjai bővítették a rendezői repertoárt. A sorozatanimációk végigkísérik Cseh András pályáját: részt vett többek által gondozott szériákban, mint a Vili és Bütyök vagy a Hurrá; rendezett epizódokat az elsősorban Imre István nevéhez fűződő Stop! Közlekedj okosan számára is; továbbá Gyulai Líviusz mellett volt társrendezője a Jómadarak című burleszkszerű rajzfilmsorozatnak.

A Cseh András-életműben olyan technika-forma érlelődött jóformán alkotói kézjeggyé, amely rajta kívül kevés követőt inspirált a hazai animáció történetében. A papírkivágásos animáció eljárásaival önszorgalomból ismerkedett meg az alkotó, s tapasztalatait „élesben” kamatoztathatta a külföldi megrendelésre készült 1967-es Topino-sorozatban. A papírkivágásos animációt alapvetően a sorozatok, vagyis a Frakk, a macskák réme (1972–86) és a Vackor az első bében (1987) számára tartotta fent a rendező, egyedi filmjeire viszont ennek a formának elvontabb változata, a kollázsanimáció jellemző. (Papírkivágásos figurákat mozgatott ugyan A szélkötő Kalamona című 1974-es népmese-feldolgozás is, de az Európai népek meséi koprodukciós széria részeként kevéssé tekinthető olyan szerzői munkának, mint a kollázsanimációk.) A Frakk nem csupán a hazai sorozatanimációs termésben kiemelkedőnek mondható négy évada miatt, de összetéveszthetetlen stílusa és felejthetetlen figurái révén is a legnépszerűbb Cseh András-animáció lett. A Frakk-széria útra bocsátásában Bálint Ágnes íróként, Várnai György tervezőként segédkezett, míg a rendezésben többen, elsősorban Cseh András és Nagy Pál vettek részt. (Várnai és Cseh együttműködésének gyümölcse az Ambíció című 1973-as groteszk rajzfilm is.) A sorozat a nyugdíjas házaspárt, Irma nénit és Károly bácsit, s természetesen „háziállat-tartásukat”, azaz a Frakk névre hallgató vizslát s a két mihaszna macskát, Szerénkét és Lukréciát helyezi középpontba – jórészt az állatok között bontakozó torzsalkodásokra fókuszálva, amelyek a kutya–macska barátság velejáróiként éppúgy értelmezhetők, mint szimbolikus testvérviszálynak. A papírkivágásos animáció bár korlátozottabb látványalkotást tesz lehetővé, mint a hagyományos rajzanimáció, a Frakk által kínált, egyszerűségükben is megkapó történetekhez és kevéssé bonyolult cselekményépítéshez tökéletesen passzol. Míg az első két Frakk-évadot Cseh András másokkal együtt jegyezte, a harmadikban pedig nem vett részt, a negyediknek minden epizódját ő rendezte – köztük a széria egyik leginkább lélekmelengető tételét, Az irigy kutya karácsonyát.

A Frakk vagy a Kormos István piszén pisze kölyökmackójának élményeit megelevenítő Vackor papírkivágásos animációi széles publikumot célzó munkák – Cseh András egyedi filmjei viszont a 60-as évek magyar animációs új hullámának, a stúdió művészi útkeresésének fontos darabjai. A kollázsanimáció elvont képalkotását csípős iróniával fűszerezi A tapéta nem minden (1964), amely a főhős és a „modern nő” viharos találkozását szédületes tánckoreográfiával viszi színre; a rajzot és a kollázst váltogató Áprilisi szélben (1965) egy fiatal lány képzeletében szökken szárba egy románc, miközben a fantázia és a tavaszi szellő a város megszokott arculatát is átfazonírozza. A vegyes technikát alkalmazó Nyersanyag (1968) formatörténeti jelentősége, hogy itt jelenik meg a magyar animációban a gyurma használata, de a film versbe szedett fanyar narrációja is emlékezetes. A gyurma-főhőst szülői és tanítói, főnöki és házastársi kezek formázzák és (de)formálják – remek párhuzamot létesítve téma és vizuális nyelv (a gyurma képlékenysége) között.

Cseh András egyedi filmjei merész formai határátlépésekre, sorozatai a közönségigényeket tiszteletben tartó mesterségbeli tudásra épültek – az életmű két oldala szemléletes példája annak, hogy a magyar animáció fénykorában szerzői és populáris animáció szépen megfértek egymás mellett.

*

A Debreceni Egyetem hallgatójaként Mata János (1934–2017) eredetileg orvosnak készült, ám 1956 után politikai okokból meg kellett szakítania tanulmányait, sőt szülővárosát is elhagyni kényszerült. Budapesten illusztrátorként és karikaturistaként – s rajzfilmrajongóként – vezette útja a Pannónia Filmstúdióhoz; rajzolóként többek között Macskássy Gyula stílusforradalmat hozó művei őrzik a nevét (A ceruza és a radír, Párbaj). Első saját filmje, a Szabály az szabály (1964) a kisember és az önkényes erőszak konfrontációját fürkészte a Macskássy–Várnai-alkotópáros által indított karikaturisztikus rajzfilm áramlatában (Mata János Macskássyt tekintette mesterének az animációban). Ezt az utat folytatta A madár (1966) című rajzfilm is: nyárspolgár főhőse köztéri szobrot próbál lefotózni, ám ebben sokáig egy alkalmatlankodó kismadár akadályozza. Bizarr csattanója (melyben a szoborról kiderül, hogy korántsem olyan kőből faragták, mint hihetnénk) és az Alfonzó által énekelt, többször felhangzó dalocska teszi különlegessé a második Mata-rajzfilmet.

A Moszkvában, illetve a Szovjetunió országaiban ösztöndíjasként töltött időszak (1964–68) után Mata János a Magyar Televízióval került munkakapcsolatba. Mint megannyi animációs sorozat, a Kukori és Kotkoda (1970–71) is Bálint Ágnes kezdeményezéseként került képernyőre, s az írónő kérte föl Mata Jánost a széria megtervezésére és a rendezői feladatok ellátására. Noha a Kukori és Kotkoda csupán két évadot, azaz 26 epizódot ért meg, máig az idézett, hivatkozott, akár kultikusnak is mondható szériák közé tartozik. Ebben bizonyára közrejátszanak a Kukori és Kotkoda köré szőtt legendák is (miszerint felsőbb utasításra vették le a műsorról, mert „áthallásosnak” érezték a főcímdal bizonyos részleteit), de persze elsősorban a széria nyerő csapatának köszönhető, a rendező és az írónő mellett a zeneszerző Lovas Ferencnek vagy a parádézó szinkronszínészeknek. Márkus László adta a hangját Kukorinak, Psota Irén és Hacser Józsa kotkodácsolt Kotkodaként, s a mellékfigurák tollába bújó színészek is remekeltek (Szuhay Balázs Kopasznyakúként, Horváth Gyula mint Habzsolháp). A sorozat a házsártos feleség és a link férjfigura komikus konfliktusait variálta: Kukori vagy házimunka alól próbált kibújni, vagy valamilyen vágyát szerette volna valóra váltani – lehetőleg anélkül, hogy erről felesége tudomást szerezne. A szituációs komédiák és a szatirikus társadalomrajz között mozgó Kukori és Kotkoda korát megelőző vonása a nagyfokú önreflexivitás. Rendszeresen visszatérő eleme, hogy a szereplők tévéműsorokat néznek (sportközvetítéstől hangversenyig, táncdal fesztiváltól krimiig), sőt időnként maguk is megpróbálnak képernyőre kerülni – például A baromfiudvar réme és a Dimbes-dombos… című epizódokban Kukori botcsinálta filmszínészként sül fel.

Mata János következő sorozata, a Kukori és Kotkoda földközeli kalamajkáit bolygóközi utazásokra váltó Mikrobi (1973–75) még sokkal inkább megelőzte a korát. A rendező egy rövid reklámanimációja mellett a Mikrobi tartalmazza a magyar filmtörténet legelső olyan képsorait, melyeknek kidolgozásában számítógépes programot alkalmaztak – megelőzve Bódy Gábor 1976-os BBS-filmjét, a Pszichokozmoszokat, valamint a Pannónia CGI-animációval kapcsolatos kísérleteit a 80-as évekből. Mata János és az informatikus Kassai Árpád számítógép segítségével generálta az űrhajó felemelkedésének, felszállásának és fordulásainak mozgássorait, s ezek rendre visszatérő képelemek az egyévados sorozat egészében. Makettekről készített fényképekből kialakított háttérvilága, különleges hangeffektusai, valamint a robot és a távoli bolygók lakóinak torzított beszédhangja révén a Mikrobi még további szempontokból is rendhagyónak, sőt úttörőnek mondható. Rádiójátékból „érkezett” főhőse – akinek eredeti kalandjait Bálint Ágnes tette képernyőképessé – az egyetlen főhősi pozícióba helyezett robotfigura a magyar (sorozat)animáció történetében; a címszerepben Csákányi László vokális bravúrja hallható.

A rendező bár később is foglalkozott számítógépes grafikával, az animációs filmek helyett érdeklődése a dokumentumfilmek és televíziós műsorok felé fordult – ám a Kukori és Kotkoda, illetve a Mikrobi kitörölhetetlenül beírta Mata János nevét a magyar animáció nagykönyvébe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 18-20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13571