Don Siegel igazi B-szériás rendező volt. A szónak a régi hollywoodi értelmében, kézműves. Nem a „magas művészetet” választotta, hanem krimiket, akciófilmeket forgatott. Csakis egyedi darabokat készített, kínosan ügyelt arra, hogy filmjének minden beállítása eredeti legyen. Kedvenc figurája a flegma és ironikus kalandor először A nagy átverésben (1949) jelent meg, Robert Mitchum megformálásában. A Lázadás a 11-es cellában (1952) az amerikai börtönviszonyok nyugtalanító látlelete. A közellenség (1957) a gengszterfilm sémáit újította meg. A testtolvajok inváziója (1957) pedig egy fasisztoid falanszter látomásaként haladta meg a McCarthy-korszak tendenciózus fantasztikumát. A 70-es években új hőst talált magának Clint Eastwood személyében (Dirty Harry). A legendás B-szériás rendező meghalt, marad hát az új hollywoodi A-széria; a technika monstruózus unalma.
