KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökött fegyenc

Józsa György Gábor

A szökött fegyenc nagyon veszedelmes – mondják a film elején. Hatalmas apparátus ered a nyomába, komputerrel, káprázatos technikával. Hiába: a második jelenetben már szakállal láthatjuk, vagyis kicsúszott üldözői kezéből.

Hogy ki ő, és miért ítélték el, nem tudjuk. Fiatal ember, jóképű, el sem hinnénk, hogy gonosztevő, ha olykor nem gyilkolna gátlástalanul. Igaz, lépten-nyomon romlott, züllött alakokba botlik, valutázók, feketézők, hiánycikkekkel üzletelők szegélyezik útját, akik közül nem egy a gazdaságirányítás és a termelés felelős posztján állva a szovjet társadalom megbecsült tagja.

A nyomozás egyszerre folyik a szökevény után, egy fezőr meggyilkolása és súlyos gazdasági bűncselekmények ügyében. A fiatal és szintén jóképű detektíveknek még magánéletre és autóversenyzésre is marad idejük. Munkájukat intuíció, számos véletlen és a lakosság segítségét képviselő társbérlő följelentése segíti, hogy végül a filmtörténet egyik legunalmasabb lövöldözése tegyen igazságot.

Ismeretesek a szocialista környezetben játszódó bűnügyi filmek készítésének nehézségei, az alkotók mégis eldönthették volna, társadalomrajzot vagy kalandos történetet kívánnak-e a nézők elé tárni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7667