KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férfiak nélkül

Bognár Éva

 

Vigyázni kell a férfiakkal! Érzékeny népség, nyafogósak, hamar felfortyanók, de szerencsére könnyen átverhetők is, legalábbis ez derül ki a Mircea Moldovan rendezte román filmből. Kellemesen habkönnyű termelési vígjátékot láthatunk, a faluból elszerződött férfi munkaerő visszahódításáról. A rendező megpróbálja „eladni” a témát, feldobni egy kis folklórral, szerelmi háromszöggel, népmesei figurákkal, és ez az egyveleg valóban elviselhetővé teszi a filmet.

A főszerep Varvaráé, a „férfilelkű” téesz elnöknőé, akinek csavaros női esze és hatalmas szája van, s ezek segítségével csalogatja vissza a férfiakat, ráadásul a téesz ügyeit is rendbehozza. A közélettel párhuzamosan a magánéletben is folyik a harc a férfiakért. Éles párharcot vív a jóképű, okos mérnökért a szép piroskabátos görög lány és a száraz, csúnyuska vénlány tanárnő. A viadalból a tanárnő kerül ki győztesen, mert – mint megtudjuk –, nem elég, ha valaki szép, okos, piros kabátos, és filmet csinál, ha nem tud főzni a szerencsétlen.

A film végére, az „állandó káderfluktuáció” miatt pártában maradt eladónő is megszerzi magának a technikus fiút, és minden jó és szép. A történet véget ért.

Ha a néző hajlik rá, hogy tanmesébe ágyazott gazdaságpolitikai propagandafilmhez váltson jegyet a moziban, egészen kellemesen szórakozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8021